XVI.

962 99 9
                                    

Három év múlva Gizike egyszer csak rájön, hogy terhes. Fél elmondani Sándornak, hátha ezért szakítana vele. Végül elmondja neki, és Sándor nagyon örül a kisbabának. Már alig várja, hogy kiderüljön a baba neme.

Hát mondom én, hogy a sors keze...
Ha a sors nem szánta volna őket egymásnak, nem lenne most terhes Gizike. Igazából én nagyon örülök neki, és én is legalább annyira várom a kis Sándort, mint maga Sándor...

(Egyébként nemsokára vége ennek a "történetnek", és azon gondolkodom, hogy megpróbáljak-e írni egy ilyen direkt nagyon tipikus es kiszámítható könyvet, vagy inkább maradjak ennél a "kioktatós" vonalnál... mondjuk valószínű a második lesz, mert mégiscsak ez az első könyvem, és nem megy annyira jól még az írás, hogy komplett történetet írjak...)

De ez igazából pont senkit nem érdekelt, úgyhogy én megyek is byeee ( ͡° ͜ʖ ͡°)

__________________________
HÁT DE ÉN FIÚ VAGYOK

WATTPAD VS. REAL LIFE [BEFEJEZETT]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora