Bad Boys Rules

2. rész

Reggel egész korán kelltem. Felöltöztem, sminkelltem és lementem reggelizni. Anya és apa már lent reggeliztek.

- Jóreggelt. -köszöntöttem őket.
- Jóreggelt hercegnőm! -mosolygott rám anya.
- Jóreggelt. -nézett fel apa a telefonjáról.
- Jóreggelt kisasszony, kávét vagy teát kér? -kérdezte Sharlotte.
- Teát. -ültem le és a tányéromra tettem egy pirítóst és megkentem tea vajjal.
- Még nem is meséltél az első napodról, milyen volt? -kérdezte apa.
- Elment. -rántottam meg vállaim.
Apa és anya egymásra néztek majd folytatták reggeliüket. Mindenki csöndben megette a reggeliét engem pedig Sebastian elvitt a suliba.

—*—

Unottan ültem be a padomba, a lábam az egyik székre tettem és a falnak dőlve nyomkodtam a telefonom.

- Szia szépség! -ült le mellém egy szőkés bárna hajú srác. Haja hátra volt zselézve de így is a szemébe lógott pár tincs ami kurva szexivé tette. Fehér póló és fekete cibzáros felső volt rajta, fekete farmerral és cipővel. Szemei szép barnák voltak és mosolyával minden lányt levett a lábáról...de nem engem!

- Szia. -köszöntem vissza még kedvesen. Szemei föl-le járkáltak a testemen ami már kezdett kurvára idegesíteni. - Szeretnél még valamit? -kérdeztem már idegesen.
- Tőled sokmindent szeretnék. -harapta meg alsó ajkát és mindvégig a szemembe nézett.

- Nem te vagy az első. -mosolyogtam flegmán. De ezt...-mutattam végig magamon. Neked csak nézni lehet. -majd felálltam és elsétálltam egy másik padhoz. Hallottam ahogy felnevet és szemem sarkából láttam ahogy feláll és odajön hozzam.

- Pár hét és a karjaimban fogsz heverni baba. -katcsintott és odament a haverjaihoz.
Csak a szemem forgattam és megint a telefonomra szegeztem őket. Ugyan az a becézés, remélem nem ez a tuskó a titokzatos írogatóm.

Matek órank volt. Próbáltam felfogni azt amit a tanár mond, de teljesen olyan volt mintha egy orosz filmet néznék kínai felirattal. Már épp bealudni készültem mikor megrezzent a telefonom.

Ismeretlen: Hogy telik a napod?
Rose: Jobb is lehetne. Ez a srác az osztályból elég idegesítő tud lenni szóval már elegem van a napból.
Ismeretlen: Sajnos ilyenből minden osztályban van.
Rose: Igaz, de reménykedtem, hogy én megúszom és egy rendes osztályt kapok.
Ismeretlen: Azért csak nem lehet annyira rossz?
Rose: Bízz bennem, az.
Ismeretlen: Hidd el, nálam se jobb a helyzet, sok a ribanc.

Megengedtem magamnak egy halk kuncogást, de meg így is meghallották a körülöttem levők és szemük rögtön rám figyelt. Kínosan rájuk mosolyogtam és kikéredzkedtem a tanárnőtől és a mosdó felé vettem az irányt. Nagy léptekkel haladtam, hogy hamarabb oda érjek.
Gyorsan elvégeztem amiért oda mentem majd mikor épp vissza akartam indulni valaki elkapta a kezem és berántott a mosdók melletti szertárba. Nagy kezét a számra helyezte és szorosan magához húzott.

- Ne sikíts, oké? -mondta nyugodt hangon.
Én meg csak bólintottam. Kezét lassan levette a számról egy kicsit távolabb lépett tőlem így jobban láttam, hogy ki áll előttem.

- William? -kérdeztem meglepetten.
- Másra számítottál? -mosolygott.
- Hát nem is tudom...valahogy nem rád gondoltam.
- Akkor kire?
- Az egyik hülye osztálytársamra.
- Miért pont rá?
- Mert ma már teljesen felbaszott az egyik, valami nagy csajfaló. Azt hittem ő jött utánam, hogy már megint próbálkozzon.
- Chrisre gondolsz? Ő az öcsém, rá vallanak az ilyen dolgok. -mondta nevetve. Igen általában így próbálja becserkészni a csajokat.

Egy percre mind a ketten szótlanul álltunk egymás előtt, majd William törte meg a
csendet.

- Szeretném ha eljönnél velem egy randira. Érdekesnek talállak és szeretnélek jobban megismerni, ki tudja talán mi leszünk az álom pár. -mondta nevetve.

Hirtelen nem tudtam mit mondani hisz csak egy napja ismerem Williamet viszont ez egy jó alkalom lenne, hogy megismerjem. Szemei kíváncsian vizslatták az arcom.

- Talán! Ma ebéd szünetben keress fel az osztályomban. Akkor megkapod a választ.

Mielőtt válaszolni tudott volna otthagytam és visszamentem az osztályomba.

—*—

A padomon ülve vártam, hogy mikor lép be William az ajtón. Szerencsémre addig sem maradtam társaság nélkül mert Chris oda jött engem boldogítani.

- Még nem tudtam bemutatkozni. Chris, Chris Penetrator.
- Tudom ki vagy. -és tovább figyeltem az ajtót rá sem hederítve.
- Hogy tetszik eddig az iskola? -kérdezte és éreztem, hogy egy kicsit közelebb hajol.
- Elmegy. -adtam semleges választ.
- Mond mit csináljak, hogy figyelj rám? -fogta meg a karom és ettől már ránéztem.
- Csak szimplán nem akarok veled beszélgetni. -és ekkor kinyitodott az ajtó.

William állt meg az ajtóba és szemeivel valószínűleg engem keresett.

- Csá Will. -köszönt neki Chris és ő rögtön felénk figyelt. Szemeink összetalálkoztak és valamilyen oknál fogva akaratlanul is elmosolyodtam.
- Úristen szia Will. -ment oda hozzá egy vörös hajú lány. Ennél nyájasabb már valaki nem lehet. Ugh.
- Ömm hello. -mondta kínosan és láttam ahogyan próbálja megint elkapni tekintetem.

Leszálltam a padrol és Williamhez sétáltam majd egy puszit nyomtam az arcára ami őt is Christ is es a lányt is meglepett. Megfogtam a kezét majd magam után húztam.

Ha tetszett ez a rész akkor kérlek ⭐️ vagy ✏️ és kritikát is várok. Köszi, hogy elolvastad! 😊

To be continued...