Két fiú egy lány

24. rész: Vége

Több mint 4 hónap telt el. Mindenki tud az ikrekről. És igen 4 iskrek. 2 lány, 2 fiú. Ezért nem kellet veszekedni a gyerekek nevén. A lányok Szikra és Szélvész. Szikra leginkább rám hasonlít. A füle fekete. A szeme citromsárga színű. Nincs neki szárnya és már 2 hete ezen dolgozom. Szélvész az ellentéte több benne a fekete. Nyakkendője van és nagyon jól áll neki. A szeme kék. A szárnya olyan mintha egy madárszárnya lenne a hátán. A hátsó része piros míg a másik oldala fekete. A fiúk Parázs és Tűzvihar. Mind a ketten olyanok mint Nightmare. De Parázsban a keze az enyémre hasonlít és a szeme is zöld. Tűzviharban csak a füle olyan mint az enyém. A szeme is lila. Smokeynek tetszik szikra ahogy ugyan úgy érez Szikra is. Az ikrek most ép alszanak én meg Szikra szárnyán dolgozok egy fában elrejtett műhelyben.

- Nem akarsz pihenni egy kicsit?- halottam megy egy ismerős hangot a hátam mögött. Megfordultam és Nightmare ált az ajtóba.
- Nem már mindjárt készvagyok vele....- mondtam nevetve és visszafordultam.
- És Szikrát hogy fogod rávenni, hogy felragd a szárnyát- kérdezte a nyakamat átölelve.
- Majd meglátjuk....- montam és felé fordultam.
- Hehe akkor hívja ide?- kérdezte.
- Igen....- mondtam nevetve.

Kiment és folytattam a szárny szerelését. Mikor bejöttek addigra végeztem. Szikra az asztalra ült és Nightmare kiment. Elkeztem felheggeszteni a bal szárnyát. Mikor a bőréhez( azaz a védőburkolathoz ) értem a heggesztővel elkezdett kiabálni és sírni. Akárhogy nyugtattam nemtudott megnyugodni. Befejeztem a heggesztést és könnyes szemmel elkezdte mozgatni a szárnyát. Megfogtam a másik szányát. Mikor meglátta akkor összekuporodott és reszketve várta a heggesztést. Leraktam a heggesztőt és a szárnyat is. Felvettem és elkeztem nyugtatni.

- Ssssssss..... Semmi baj....- mondtam halkan.
- De ez nagyon fáj.....- mondta és tovább sírt.
- Mondjak egy mesét??- kérdeztem.
- Ühüm....- mondta.
- Nekem is fájt eleinte az ami velem történt.... Tudod ezt a démonosdit nemakartam... Ha apád nembeszél rá akkor te, Parázs, Tűzvihar és Szélvész nem élnétek....- mondtam- Egy véletlen folytán összetörtem azt a tárolót amelyben ez az erő volt. Eleinte féltem. Még most is tartok a használatától. Ha használom máshogy fogok kinézni. És mindent elfelejtek, ha nincs melettem valaki. Több mint 4 éve élek ezzel a tudottal... És csak az érzéseim szab neki gátat. Ha a szeretteimre gondolok addig nemfog megjelenni az erőm, de ha a harag és a gyűlölet uralkodik el rajtam akkor minden körülöttem elpusztul.
- Mami miért mondod ezt el nekem?- kérdezte felnézve rám.
- Mert te és a többiek félig istenek félig démonok vagytok....- mondtam.
- De te csak démon vagy!- mondta.
- Igen... De a botok mondták, hogy egy ritka dolog kialakulhat köztünk ami az ő népüknél ez természetes.
- Ez a jelenség a fúzió??- kérdezte.
- Hát igen....- mondtam- De ez a történet egyik fele azaz az utolsó fele... Az első fele máshogy hangzik....
- És az hogyhangzik?- kérdezte.

Elkeztem az egész történetet mesélni onnantól, hogy mitörtént Chicágóba. Szikra csak figyelt és majdnem elsírta magát azon a ponton, hogy Vincent, Nightmare Springtrapként lelőtt. Mikor ahoz a részhez értem, hogy mi is történt akkor amikor visszatértem 4 hosszú év után már értett mindent. A végénél visszaraktam az asztalra és megnéztem a felheggesztett szárnyát.

- Készen álsz?- kérdeztem a másik szárnyát a hátára rakva és a heggesztővel a kezembe.
- Igen....- mondta határozottan és ilyedten.

10 percig heggesztettem oda a szárnyát és azt se bírta ki sírás nélkül. Mikor végeztem az ölembe ugrott és ott próbált meg lenyugodni.

- Ezt tudod, hogy azért tettem mert szeretlek és nemszeretem, ha szomorú vagy lányom....- mondtam.
- Tudom.....- mondta.
- Szikra....- jött be Smokey.
- Smokey.....- mondtam és a vállamra ugrott. Mivel az ikrek olyan magasak mint a mini Freddyk ezért könnyű egymásal beszélgetniük.
- Minden rendben Smok....- mondta Szikra.
- De kiabáltál és hallatszott még a 80 centis falon keresztül is....- mondta és a szárnyára nézett- Akkor emiatt kiabáltál.
- Smokey most menjünk vissza.... Szerintem mindenki kíváncsi mi is történt....- mondtam és feláltam.

Kimentünk és a műhely ajtaja bezárult és ismét egy fa lett. Bementünk. Szikra és Smokey leugrottak rólam. Én felmentem a szobámba. Leültem az ágyra és hátradöltem.

- Szikra csak rebdes az örömtől a szárnya miatt....- jött be Nightmare Chica.
- Tudom....- mondtam.
- Rosszul festesz....
- Mert 2 hete nem aludtam a szárnya miatt....- mondtam és felültem.
- Azt halottuk- mondta és leült mellém. Megnézte a kezem és felkapta- ez mi???- kérdezte értetlenül.
- M.... Megmagyarázom....- mondtam dadogva és elrántottam a kezem.
- Csak azt nem értem miért... Miért nem mondtad meg egyből.....- ugrott a nyakamba.
- Mert nem akartunk nagy felhajtást....- mondtam majdnem megfulladva.
- Jaj necsináld mond már el mikor kaptad.....- kérdezte elengedve.
- A gyerekek születésekor.....- mondtam elfordulva.
- De ti ketten olyan aranyosak vagytok... Miért nem mondtátok meg?- kérdezte.
-Már mondtam, nem akartunk olyan nagy felhajtást körölöttünk.... De te vagy az egyetlen aki észrevette....
- Akkor ez 7 pecsétes titok....- mondta.

~ Time skip ~

Éjfél körül járhatott az idő. Egyedül feküdtem az ágyon. Mindenki csendbe volt. A gyerekek még mindíg pörögtek. Felmentem a tetőre egy kicsit levegőzni. Fent a tető szélén Nightmare ült és valamit tartott a kezében.

- Mióta ülsz itt?- kérdeztem.
- Már régóta...- mondta.

Leültem mellé mire közelebb húzott magához. A vállára hajtottam a fejem.

- Ezt neked szereztem....- mondta egy szivárvány színű rózsát nyújtva nekem.
- K... Köszi.....- dadogtam vörösen- de miért kapom?
- Csak mert....- mondta és közelebb hajolt hozzám.
- Ez nem indok....- mondtam nevetve.
- De ez az....- mondta és megcsókolt.

Lehunytam a szemem és megált körölöttünk az idő.

- Ez már az....- mondtam.
- És az is, hogy nagyon szeretlek....- mondta és mégjobban magához szorított.
- Én is....- mondtam.
- Tudtad, hogy ez a hold a fényével összeköti a szerelmeseket?- kérdezte.
- Igen....- mondtam és elgondolkodtam valamin- Te ravasz medve....
- Hehe...- nevette el magát- de csak akkor ér ha teliholdkor a fényben állunk.....
- Abban ál.....- félbeszakított egy csókkal megint.
- Tudom....- mondta
- AWWWWWWWW........- halottuk meg a többek hangját.
- Ti meg mit bámultok????- kérdeztük egyszerre.
- Két szerelmes pár....- kezte el kántálni Max.
- El ne kezd....- mondtam.
- De, ha ez igaz?- kérdezte Yoyo.
- Akkor az de hadjatok minket békén ezzel.....- mondtam halkan és leugrottam a tetőről.

Mikor leértem agy fa ágára másztam.

- MAMI!!!!!!!- ugrottak a nyakamba az ikrek.
- Hát ti?- kérdeztem halkan.
- Halottak mindent...- szolt lentről Nightmare
- Pedig nem kellet volna.....- mondtam és lemásztam.
- De még jó, hogy mindent halottak.... Legalább tudják, hogy mi mindíg együtt leszünk...- mondta és közelebb húzott magához....- megint mi a baj?
- Egyszer legyen előttük titkom és azt is kiderítik....- mondtam morogva.
- Ha arról beszélsz ami a tetőn történt akkor én is egyetértek veled.....- mondta.
- Köszi....- mondtam.
- És....- mondta majd lentebb hajlított majd közelebb hajolt- Megcsókolhatom az újdonsült Misis Glovert?- kérdezte egy gonosz vigyorral.

Elmosolyodtam és elvörösödtem. Felhúzott és megcsókolt. Nagyon örülök annak, hogy rábeszélt mindenre.

- Te vagy a legjobb dolog ami eddig az élet adott....- mondta nevetve.
- Te is az enyémbe....- mondtam a melkasára hajtva a fejem.
- És mi????- kérdezték az ikrek.
- Ti is......- mondtuk egyszerre.
- Hé Dragi, Nightmare nagyon salnáljuk amit ott tettünk a tetőn.....- jött ki Max.
- Nem tudtuk még ezt megemészteni... Főleg Max.... A multat is elkellene felejtenünk, de az nem megy.....- jött Max mellé Yoyo.
- Nem kel elfelejteni, de.....- keztem el.
- Most nem a multatokon kell rágódni, hanem a jövőnkön.....- fejezte be Nightmare- mert mi így nemcsak barátok vagyunk, hanem.....
- Hanem egy család....- mondták az ikrek.
- Igen....- mondtuk egyszerre.

The end!