A gamer fiúk

Gamer fiúk 3

- Márk, neked van házi kedvenced? Esetleg kutyás vagy? – kérdem lelkesen.

- Macskám van, egy nagy perzsa. A kutyákkal sincs bajom. Te aztán kíváncsi vagy! – kis hallgatás után folytatja: - Én is kérdeznék valamit!

- Nyugodtan. – mosolygom rá. Ő feláll, megnyomja a gombot, megkapaszkodik, megáll az ajtóban.

- Ofi azt mondta, mindenkit elfogadsz. Magadat elfogadod? Ha egy barátod lenne meleg, elfogadnád? Esetleg, ha te magad lennél az? – nagyon komoly szemekkel néz az én döbbent szemembe.

- Attól, hogy meleg valaki nem lesz más ember, szóval én elfogadnám a barátomat, sőt örülnék is. Hiszen ő mondta el nekem, nem valaki mástól hallom. Büszke lennék, hogy kiérdemeltem a bizalmát. - elszántan nézek a szemébe.

Ő elmosolyodik, nyitódik a busz ajtaja és búcsút int. Követem a szememmel, amíg tudom. A busz gyorsan halad tovább és a körvonalai elhalványulnak. Gyorsan észbe kapok, megállt a busz. Lesietek és nem lassítok, míg haza nem érek.

***Hétvége***

A hétvégém azzal telik, hogy tanulok, játszom, kapok öt újabb képet Ren cicáról. Kinggel nem sokat beszélek, azt mondja, dolgozik. Milyen lehet a diák meló? Anyáék szerint nekem csak azért kéne, hogy nagyobb rálátásom legyen a munkavégzésre. Lehet, keresek egyet nyárra.

Vasárnap az én dolgom a kertben a levelek összeszedése, mondjuk, mindig én csinálom. Ricsi nem veszi ki a részét a házi munkából. Arra viszont rengeteg energiát fordít, hogy engem szívasson. Előfordult már, hogy a fészer ajtót leragasztózta, a kilincset kente be ragasztóval, az eszközöket. Emiatt a szobámban tartom a kertész kesztyűt. Mára mit tervez vajon?

A kilincs tiszta, kinyitom az ajtót és bemegyek, a nyakamba ömlik egy, nagy dézsa víz, a dézsa a fejemen landol. Hallom a távolban Ricsi nevetését. Csodálatos a fene essen belé.

Teljesen eláztam. Remegő fogakkal a fürdő szobába veszem az irányt. Hát akkor a délután többi részében nem gereblyézek, majd holnap suli után. Még szerencse, hogy a szüleink nincsenek itthon, csak kiabálás lenne, mint két héttel korábban. Fürdés után csak kockulok. Esetleg bekapcsolom a PS4-et és God of war-ozok vagy esetleg Rayman. Olyan sok jó játék van.

****Hétfő reggel****

Ez a hétfő reggel szokottnál sokkal rosszabbul kezdődik, a fejem majd felrobban. A szemeim égnek és iszonyatosan fázom. Annyi erőm sincs, hogy ki keljek az ágyból. Körül-belül öt perc elteltével anya bejön. Gondolom aggódott, ilyenkor már lent szoktam reggelizni. Másokkal ellentétben én szeretem a hétfőt, ilyenkor együtt reggelizünk, néha Robi is feltűnik. A mai viszont más, mert beteg vagyok. Anya rémült arccal lépdel felém.

- Kicsim nagyon rosszul nézel ki. – a homlokomra teszi a tenyerét és az arca még jobban rémülté válik.

- Te szinte lángolsz! Hívom az iskolát és hozok lázmérőt. – a mondat felét már a szobából kiérve mondja és nyitva is felejti az ajtót. Pár másodperccel később Robi sétál el a szobám mellet. Észreveszi, hogy nyitva az ajtó. Vigyort vág és egyenesen a szemembe néz.

- A nerd lázas mázas, így kimarad az imádott iskolájából.

- Húz el Ricsi. – hozzá vágom az egyik párnám, de kikerüli, grimaszol hozzá. Anya párperccel utána tér vissza. Egy pohár vízzel és gyógyszerel. Gyorsan beveszem, anya hoz nekem egy kis levest is. Mivel üres levest hozott így megiszom. A nap többi részében alszom. Dani SMS-e kelt fel reméli, hogy péntekre felgyógyulok. Mi lesz pénteken? Ezen morfondírozva merülök álomba.