Másnap reggel elfogott az az érzet,mint minden diákot reggelente.:Nem akarok iskolába menni.
Aztán rájöttem arra,hogyha elmegyek a suliba,akkor megszabadulhatok pár órára anyámékól és a hazugságiktól.
Gyorsan magamra kaptam ezt a szerelést és rohantam is le a konyhába.Jó reggelt kicsim!;köszönt mosolyogva anya.Csak hümmögtem egyet,majd megkerestem a gabonapelyhet és a tejet,majd nekifogtam a reggelimnek.
-Jobban vagy már?;nézett fel újságja mögül apa.Semmit nem válaszoltam.Igazából magam sem tudom,hogy mit gondoljak.Érrem,hogy miért hazudtak,de ez nem olyan piti dolog,amit el lehet titkolni egy életen át.
Még mindig mérges voltam rájuk,de kezdem megérteni miért tették.
-Nemsokára jön David(sofőr)és elvisz a limóval suliba.
-Én biztos,hogy nem megyek limóval iskolába.;jelentettem ki határozottan fejcsóválva.Még mit nem.Már csak az hiányzik,hogy ezért tegyék rám a "flancos liba"jelzôt.
-Ahg...jó,de akkor válassz valami kocsit a garázsgól és menj azzal.;hagyta rám apa.Hát végülis jobb,mintha gyalogolnék és így nem kell majd hazafele egy halom könyvvel a táskámba haza ballagnom.
-Jó.De merre van a suli?;nevettem fel kínosan,hiszen még soha nem jártam ebben a városban.
-Menj egyenesen,fordulj jobbra kétszer,majd balra és tovább egyenesen.Ott lesz.;mondta anya,majd szép lassan elfogyasztotta forró kávéját.Én utálom a kávét,még a szagától is rosszul vagyok.
-Na akkor indulok is sziasztok.;majd se puszi se pá otthagytam őket és a még üres táskámmal mentem a garázsba kocsit választani.Amint felemelkedett a garázsajtó 20 kocsi sorakozott egymás mellett,amik újabbnál újabbak voltak.Jézusom....ez mind a miénk,Ámultam el.Beleszerettem az összesbe,de egy kimondottan elnyerte a tetszésemet.Az pedig nemmás volt,mint ez az autó:Gyorsan bepattantam a kocsiba és elindultam a új suli felé.
Nagyon izgulok.Mi lesz,ha nem fognak mejd kedvelni?Mi lesz,ha egy barátom se lesz?Elég nehéz így év közepén új gimibe kerülni,hiszen már mindenkinek meg vannak a barátai és így,újként menni elég gáz.De fel a fejjel....talán jó helyem lesz és sikerül kifognom egy jó osztályt.Reménykedjünk....
Pár perc múlva már a suli udvarára hajtottam be és minden szem rám,vagyis inkább a kocsira szegeződött.
Eléggé észrevehető volt,hogy azért a klikkesedések mennek rendesen.Mindenki csoportba volt rendeződve.Azonnal kiszúrtam a strébereket,akik egy padon ültek és csak a könyvüket bújták.Látható volt,hogy a bejárati ajtó mellett helyezkedtek el a ribancok.Illetve egy másik pad mellett álltak a menő fiúk.Illetve ott volt még az a bagázs is,akiket nem igazán tudnám semmilyen jelzővel illetni.Csak szimplán önfeledten nevettek és valami érdekes dologról beszélgettek.Két fiú és három lány személyében álltak ott.Nagyon szimpatikusnak tűnetek nekem és nagyon remélem,hogy sikerül megbarátkoznom velük.Leparkoltam és kiszálltam a kocsiból.Akik eddig még nem engem néztek,azok mostmár biztos.
Próbáltam figyelmen kívül hagyni a sok kémlelő szempárt és sietni befelé az igazgatóhoz felvenni a könyveim.Ám ez nem sikerült zökkenőmentesen,ugyanis valaki utánam fütyült.Nem is szenteltem rá a figyelmem egészen addig,amíg meg nem szólalt.
-Hé cica,elvihetném egy körre a kocsid és téged?:hátrafordultam és megláttam azt a srácot aki fel akart szedni,még úgy,hogy a lábamat se tettem be az iskolába.Elég helyes volt.Barna haja mögött barna szemei csillogtak.Egy félmosolyt küldött felém,amelybôl kilátszódtak a tökéletes fehér fogai.Elég magas volt,még nálam is magasabb,pedig én sem vagyok egy alacsony lány a 171cm-remmel.Bôrdzsekibe volt,pont mint én.Eléggé felment bennem a pumpa és az ajtótól elkezdtem vissza felé sétálni,majd megálltam elôtte.Mindenki minket nézett.Nem is tudom,hogy mibe vágtam bele.De nem hagyhatom,hogy ez a szemét kanos hülye gyekek azt higgye,hogy valami olcsó ribanc vagyok,akit bármikor megkaphat.
-Na baba mit mondasz nálad vagy nálam legyen a menet?;kacsintott rám.
-Nemtudom mi történhetett veled kiskorodban.-tettetem mintha elgondolkoznék-Talán nem ment el az anyukád az évzáróidra.Vagy az apukád soha nem dicsérte meg a rajzaidat.Esetleg nem volt szôrös a fa*od 6.ban ezért kiközösítettek.-Ekkor mindenki felnevetett,mintha valami oltári vicceset mondtam volna.-De tudod mit?Nem is érdekel.De ajánlom inkább kezdj el emberként viselkedni és ne legyél ekkora klisé.;majd kicsit még jobban felemeltem a fejem,de végig tartottam a szemkontaktust.
(Elsô 25mp.)
Majd megfordultam és drámaian távoztam.Mindenkiben megfagyott a levegô.Szerintem még az a srác sem hiszi el,hogy tényleg beszóltam neki.Igazából én se.De arra nem is számítottam,ami ennek a következménye lesz....
YOU ARE READING
Angyalként a pokolban lenni
RomanceEgy 16 éves lány (Angel White) egy nagyon ôszinte és szókimondó lány.Elköltözik szüleivel egy kis városba,Riverside-ba.Egy gyönyörű palota lesz az új otthona.Angel általában fekete ruhákba jár és zárkózott,de a külselye alatt egy nagyon aranyos és k...