Imagine | BTS

Koncert

Imagine:
Végre sikerült kijuttnunk egy koncertre, még hozzá Magyarországon. Az igazat megvalva ez csak azért előnyös, mert könnyebben el igazodunk. Teltek a napok és elérkezett az idő, hogy induljunk Budapestre. Hamarabb mentünk pár nappal, mert szeretük volna őket megnézni a repülőtéren. Becheckoltunk a hotelbe és rohantunk is az imént említett helyre. Emberek össze vissza álltak, nem egy kupacban. Hirtelen sikongatásokat hallotunk, de mozgolódást nem nagyon észleltünk. Pont megfordultam, mikor a tekintettem összetalálkozott az egyik taggal. Mosolyogtam és gyors meghajoltam. Ő bólintott nekem és végig a szemembe nézett, mikor távolodott csak akkor kapta el tekintetét. Úgy éreztem mintha a szivem kihagyott volna egy ütemet, pillangók is kezdtek gyűlekezni a gyomromba.
Eltelt pár nap és elérkezett a koncert ideje. Nem indultunk nagyon korán, mivel nem sikerült az elsők közt jegyet vennünk. Megérkeztünk a helyszínre, megvettük az army bombunk és körbe-körbe járkáltunk, nézelődtünk. Még nem lehetet bemenni az arénába, a helyünkre, így volt még időnk. Nekem nagyon wc-nem kellett és elszakadtam a többiektől. Valahogy kikötöttem az üres arénába, ami hamaros megtelik az armykkal. Körül néztem és felmenttem a színpadra. Egyszerűen elképesztő volt. Lépéseim vizhangzottak. Kiálltam a színpad legszélebbi pontjába, vettem egy mély levegőt, és mindent vagy semmit alapon énekelni kezdtem a 2! 3!-t. Tudtam, hogy bármelyik percben lebukhatok, de annyira lenyűgözött az egész, hogy nem hagyhatam ki. Nem hiszem, hogy lenne több esélyem erre. 3 éve erre a pillanatra vártam, hogy itt lehessek, de evvel tönkre tehetek mindent. Lépéseket kezdtem el hallanni, amik lassan közelítettek. Hirtelen össze rándult a gyomrom és lassan megfordultam, az éneklés folytatása közben. Az emberke megállt, arcát nem bírtam kivenni a, mert fény nem úgy vetült rá. Én megálltam az éneklésbe, ő folytatni kezdte. Hirtelen végig futott a hátamon a hideg, mikor meghallottam azt a gyönyörű hangot, amit mindig hallgatok. Lábam remegni kezdett, alig bírtam állni. Lábaim gyorsan feladták a szolgálatott és a földre rogytam. A személy közeledni kezdett hozzám, lassan felnéztem, és mostmár kibírtam venni az arcát. Ő az, az egyik ember aki reményt nyújtott. Letérdelt elém és abba hagyta az éneklést. "Mit csinálsz itt?"-kérdezte lágy hangon, koreaiul. Ki szerete volna magát javítani, de én gyors válaszoltam "Elvesztem, a mosdót kerestem, de valahogy itt lyukadtam ki."- kínosan nevettem. Arcán hirtelen megdöbbentség volt, gondolom nem hitte, hogy értem. " Ideje mennem, nem szeretném, ha biztonságiak kidobnának... És még mosdóba is kell mennem."-nagy nehezen felálltam. Idultam volna mikor szeretet idolom szólt "Hova szól a jegyed vagy jegyetek?". Én mutattam egy nagyon mesze lévő helyre. "Gyere!"-megfogta a csuklóm és elhúzott a backstagebe. A többi bandatag, staff tagok mind nagyra nyílt szemekkel néztek. Nyakamba akasztott egy kártyát, amivel később vissza jöhetek és kaptam pár jegyet az első sorba. " Majd később találkozzunk."-kacsintott rám. Kimentem az ajtón, becsuktam magam mögött. Neki dőltem az ajtónak, vettem egy mély levegőt és mentem a mosdóba. 1 és fél óra volt kezdésig. Gyors siettem a barátaimhoz, hogy menjünk gyorsan, mert kezdik engedni az emberkéket. Sikerült elsők közt bejutnunk és elfoglaltuk új helyünket. A társaságom össze volt zavarodva mit keresünk mi itt, aztán megmutattam új helyünk okmányát. A nyakamban lévőt nem mertem, mert a többi army már nagyon körénk gyűlt. Gyűltek az armyk, zenét is kezdtek kapcsolni. Hirtelen lekapcsolódott a villany és kezdetét vette. Az álmunk valóra vált. Sikongatott mindenki. Amikor jött az a rész, hogy össze vissza járkálnak, az én irányomba nagyon sokszor jöttek, rámnéztek. A tag aki a vippel ajándékozott meg oda jött és amikor jött a drop lelocsolt minket. Nagyszerű élmény volt. Nagyon cuki volt mikor próbáltak magyarul beszélni. Egy army beüvöltötte, hogy "szeretlek" és a tagok kérdezték mit jelent. Kórusban válaszoktak neki, hogy "saranghae". Próbálták kimondani. Aki holy watert locsolt ránk, mikor ő próbálta kimondani mélyen a szemembe nézett. A koncertnek vége lett. Engedtek ki az embereket, mi a backstage fele mentünk. Az úton gyorsan elmagyaráztam mi történt és nagy fangörcsölésbe törtek ki. Benyitottunk az ajtón, meghajoltunk, köszöntünk és neki kezdtünk beszélgetni...

To be continued..