1. fejezet

143 9 2
                                    

Szokványos szombat esti barátnős mozizós napnak indult a mai de valahogy sehogy sem akart össze jönni. Alice barátnőm és én lementünk a hozzájuk közel lévő kisboltba popcornért ugyanis pont az előző este fogyott el. A bolt mellet egy szürke kocsiban egy csókolózó párt vettem figyelembe. Nem szokásom másokat bámulni de valahogy erről a párról nem tudtam levenni a szememet. Mint kiderült azért mert nevelőapám volt valami idegen vörös csajjal. Nem tudtam, hogy csalja anyámat így eléggé lesokkoltam. Nem akartam feltűnő lenni így le is vettem róluk a szememet majd követtem a türelmetlen barátnőmet. A boltba beérve még mindig az imént látottakon gondolkodtam

-Rosemary figyelsz te rám ?-
szólított teljes nevemen Alice ami annyit jelent, hogy kissé ideges azért amiért nem figyeltem

-igen persze, ne haragudj- összpontosítottam a barátnőmre

-szóval éppen azt kérdeztem, hogy vajas vagy sajtos popcorn legyen- mutatta elém mindkettőt majd hezitálva rá mutattam a sajtosra.

Igazából jelenleg pont a popcorn izgatott a legkevésbé. Csak nevelőapámra és arra a vörös bigére tudtam gondolni. Elmondjam holnap anyának vagy ne ? Jobban tenném ha nem mondanám el. Még szerencse, hogy nem láttak meg engem. Míg ezeken gondolkodtam felértünk Alice lakására és elkezdtük nézni a kedvenc romantikus filmünket. Egész este azon agyaltam, hogy mit kezdjek az információmmal majd eldöntöttem, hogy úgy teszek mintha meg se láttam volna a dolgot.
Másnap hazatérve bűntudatom volt azért amiért nem mondtam el anyának azt amit tudok.

-Rose gyere elviszlek valahova- szólalt meg Robert a nevelőapám.

Mivel valahogy sejtettem, hogy a titkos viszonyáról lesz szó, egyből elindultam és beszálltam a kocsi anyósülésére. A következő pillanatban Robert ült be mellém és szó nélkül elindította a kocsit. Kb. 1 óra néma kocsikázás után megállt valami erdő elejénél és rám nézett.

-tudod a dolgod- felelte majd elkezdte kicsatolni az övét.

-Mivan ? Fúj- szálltam ki a kocsiból még épp időben hiszen tudtam, hogy rám zárta volna.

-szállj vissza és csináld- ordított rám a kocsiból

-Nem tudom, hogy mi ütött beléd de én ezt biztos, hogy nem fogom csinálni ráadásul ezért a húzásodért beszélni fogok anyával erről és a te kis vörös nődről is- kiáltottam dühösen vissza

-azt te csak hiszed- nevetett majd gyors sebességgel elhajtott.

Abban a pillanatban tudtam, hogy sietnem kell haza különben Robert hazudik valamit anyának és még én fogok rosszúl kijönni ebből az egészből. Elkezdtem futni egyenesen a közelben lévő földalatti állomásig majd felszálltam rá. 40 perc metrózás után megérkeztem az otthoni metró állomáshoz és egészen hazáig futottam. Viszont már késő volt. Láttam Robert kocsiját a házunk előtt parkolni.

Diliházba zárvaWhere stories live. Discover now