Diliházba zárva

2. fejezet

Beléptem a házba és rögtön megláttam anyu és a bátyjám lesújtó pillantásait

-hallgassatok meg... Nem tudom mit mondott nektek de hazudik- mutogattam Robertre

-látjátok... hallucinál szegény a sok drogtól- magyarázott Robert

-kislányom láttuk mit talált nálad Robert szégyelld el magadat... a ma estét már egy fiataloknak való elvonóban fogod tölteni- felelte idegesen

-anyu kérlek hallgass meg... Robertnek viszonya van- kezdtem el magyarázni de anyu és Robert otthagytak.

Már csak a báttyám nézett.

-Shawn... ugye te elhiszed ?- néztem rá kiskutya szemekkel

-hugi a drog káros..- csóválta a fejét majd ő is otthagyott.

Nem tudtam mit tenni... Elkezdtem pakolni. Nem tudom anya és a báttyám miért nem hisznek nekem. Ez most eléggé rosszúl esett nekem. Mit fogok én csinálni egy ilyen elvonóban vagy mi a fenében ? Miközben ezeken gondolkodtam azt vettem észre, hogy a könnyeim patakokban folytak.

A pakolásom óta eltelt 2 óra. Anya és a báttyám azóta nem nagyon szóltak hozzám. Most mindketten azt hiszik, hogy valami drogos vagyok.

-gondoltam beköszönök- jött be sunyi mosollyal az arcán Robert

-te csak ne köszöngessél itt nekem ha kiszabadulok abból a börtönből az lesz az első, hogy te mész a sittre- förmedtem rá jogosan

-ne aggódj nem leszel annyira egyedül... hamarosan követni fog a bátyád is- nézett rám ördögi mosollyal majd hátra, hogy ellenőrizze, hogy nincs a környéken senki

-azt próbáld meg... ha őt is bele kevered ebbe az egészbe- fenyegetőztem az ujjam rá mutatva. Megfogta az ujjamat és letolta

-majd meglátjuk mennyire tudsz ott bent viselkedni- kacsintott majd kiment a szobámból.

Hogy lehet egy alak ennyire gusztustalan ? A következő pillanatban anyu jelent meg, hogy menjek le a kocsihoz ugyanis indulunk. Borzasztó érzés volt itt hagyni az otthonom ha nem is örökre de egy időre biztos.

A szorgos ifjak másnéven a javító egy borzalmas hely. Érkezésemkor tüzetesen átkutattak, mint valami börtöntölteléket. A nő másnéven gondozó elmagyarázta a szokásos sablon szöveget, hogy ők csak segíteni akarnak rajtam stb. stb. Igazából nem érdekelt.

Ebédnél nem tudtam hova üljek. Itt is működik ám a monarchia. Különböző csapatok illetve csoportok egy egy asztalnál ülnek. Mivel egyetlen egy szabad asztal volt letettem oda a tálcámat amin krumplipüré valami roston sült hús és zöldborsó szerepelt majd leültem. Éhes voltam tehát elkezdtem enni. Vagyis... próbáltam elkezdeni enni ugyanis borzalmas ízű volt a kaja. Hát igen... Nem olyan mint otthon.