Gondolom ismerős az érzés mikor már mindenből és mindenkiből eleged van, de még egyesek rá tesznek egy lapáttal.És az érzéseid..hát igen az érzések.
Álmomban sem gondoltam volna hogy ez a két személy ennyire közel áll egymáshoz.Alex és Bianca.
Mivel én hátul ültem mellettem pedig a táskám volt nem próbálkozott meg azzal hogy leül mellém.De nyilván..majd pont előre ül..ugyan természetesen beültek elém.
-Már bocs ha nem látsz de tudod a hajamra vigyáznom kell.-nyávogja.
-Uhumm..-vicsorítottam,
mert hát ezt mosolynak nem tudnám nevezni.
-Alex, fordulj előre ne foglalkozz ezzel a fruskával.-nyögi ki a kedves padtársának aki engem bámbult.
-Ki beszél..khmm.-suttogtam.
Mi jogon nevez ő engem fruskának? Nézett ő már tükörbe?
Az óra igen unalmasan és dühösen telt, de amint meghallottam a csengőt már rohantam is kifelé, és kerestem Lenát.
-Jenn.-szól oda.
-Huu végre itt vagy...
-M..mi a baj?-kérdi félve.
-Szerinted?-nézek a párosra.
-Ugyan Jenn ez a ...nah igen, tudod jól soha nem lesz azon a szinten mint te.
-Lena..már miért nem? Ő a menő meg az okos és a gazdag lány..
-De te is tudod hogy ez nem minden.
-Jó jó oké..-nyitom ki közben a szekrényem, amiből egy papír hullott ki.
-Ez mi?-nyitom szét és kezdem el olvasni.
"-Kedves Jenna! Tudom hogy nem ismersz még eléggé, és nyilván az írásom sem ismered..de ami eddig történt veled kapcsolatban csak rosszul sült el..a "fruska" viszont az unokatesóm szóval bocsáss meg nekem érte! Alex❤"
-J..Jenna..mostmár muszáj elmondanom mi a helyzet Alex-al..-szól iedten Lena.
-Mondd!! Kérlek!
-Induljunk haza és megtudsz mindent..
Tehát Lena kérésére elindultunk amerre a lábunk vitt.De egész úton semmit nem szólt majd egy eldugott kis játszótéren álltunk meg.
-H..hol vagyunk Lena? Miért hoztál ide?
-Nyugi csak ülj le..beszéljünk.
Egy kopott kis padon foglaltunk helyet.
-Szóval mit tudsz Alex-ról? -hozom fel az amúgy aktuális témát.
-Figyi Jenna..ne akadj ki..de Alex-ról semmit..egy fiúról viszont igen..aki találkozni szeretett volna veled..
-Mi? Lena? Ugye most csak szórakozol? Azt hittem te nem...
De igen..amint ez kimondtam volna valaki befogta hátulról a szemem.
A félelem általában legyökerez nem? De én mégsem féltem mert egy megnyugtató kezet éreztem..
-K..ki vagy?
-Vajon ki?
-Jaaaaaack!!! Úr Isten h..hogy kerülsz te ide? Vagy hogy mi?? -ugrok az illető nyakába.
-Hát kedves úgy hogy nem beszéltünk már igencsak 1hete és hát nem mondtam de terveztünk ide költözni..szóóóóval itt vagyok.-enged végül el hogy szemembe tudjon nézni.
-Úr isteeeen de örülök neked..és köszönöm Lena..
-Ugyan nincs mit.-bólintott.
-De..várjunk...ti..hogy?
-Mi? Hát tudod insta, facebook és khmm van egy pletykás báttyád is..
-Lényegtelen..annyita örülök neked.-ölelem meg szorosan.
-Nah jólvan én azt hiszem mmm inkább megyek.-köszönt el a lány.
-Figyi Lena nagyon köszönöm neked! Ne kisérjünk el? Ez a hely igazából borzasztóan rideg...
-Nem...nem kell köszi és érezzétek jól magatokat...
Jack keze a derekamon pihent amíg néztük ahogy Lena távozik.
-Waaa megyek hintázni.-majd oda futottam egy kosár hintához, amibe egyből bele is feküdtem.
-Jövök én is.-néz rám perverzen.
-Gyereee...-nyújtom rá nyelvem.
-Ohh igen így hát jó..
Jack fekvőtámasz helyzetben fölém kerekedett. A szivem egyértelműen gyorsan kezdett verni de az agyam tudta hogy Jack a barátom és nem tenne ilyet.
-Nah megiedtél te kis nyelvjútogatós?..
-Én soha..
Ugyan én aztan tényleg soha..
Várjunk...erről most hirtelen eszembe jutott Alex és az érintése.Az érintés amitől nyomban össze rezzentem.
-Jenn? Itt vagy?
-Hmm persze persze
-Megyünk? Kezd sötét lenni és ez a hely tényleg nem bizalom gerjesztő..
-Ebben egyet értek...
Jack nagy nehezen kihúzott a hintából..és haza felé indultunk, sokat hülyéskedtünk és mindent részletesen elmeséltem neki az elmúlt 1hétből.
-Itt vagyunk.-álltam meg.
-Szóval mostmár itt laksz te.-mosolyog.
-Itt..Jack ez a nap olyan volt mint egy álom..ugye nem mész el? És ez a valóság?..
-Shh picike igen tényleg ide költöztünk és nem megyek el..nem lennék rá képes nagyon hiányoztál.-lép hozzám közel.
-Te is nekem.-borulok nyakába.
-Nah de mostmár menny befelé mert meg fogsz fázni.-csap rá a hátsómra.
-Haha hú de vicces vagy..ezt még vissza kapod...
Elköszöntünk és én végre azthiszem először boldogan értem haza..de amint be értem máris elszállt a jó kedvem..
