Negyedik fejezet

17 3 0
                                    

,,*Másfél óra múlva*

- Emberek szerintem megérkeztünk!- Mondta izgatottan Xavier
- Úramisten!!!!! Azt nézzétek! - Sikított fel hirtelen Bella."

Mindenki ledermedt, amikor meg pillantotta a parkolóban állo férfit.
Vigyorgott, sárga fogai megvillantak a nap utolsó gyenge sugariban, de mosolya mögött nem volt semmi. Szemei üvegesen és feketén tekintettek az érkező autóra.
Ruhája kopott volt, de mégis volt benne valami..  Nem tudták megmondani pontosan mi, de hátborzongató volt a lénye és a megjelenése.
A bal keze hiányzott, jobb kezében egy balta volt . Kicsit úgy festett mint egy részeg favágò, aki éppen most veszett össze egy agresszív mókussal.
Xavier leállította az auto motorját két fa közt, majd a csapat kiszállt.
Jobb híján elindultak az elég paranolmàlis külsejű férfi felé.
-Jó napot kívánok! - Léptek hozzá a srácok  ,lányok inkább takarásban maradtak.- Ezt a szállást keressük! - Mutatta fel Roger a  szállás foglaló visszajelzésként küldött Email nyomtatott verzióját.
A férfi csak állt és bámult kifelé, mintha nem is lenne ott egy félelmetes erdő parkolójában.
- A hangok mondták, hogy meneküljetek! Tünjetek innen, még nem késő!- azzal elrohant és eltünt az erdő sötétjében.
-Hát ez elment!
- Fuj ne is mond innen éreztem az alkohol szagát!- Mondta Bella fintorogva.
- De amúgy nem, lehet valami abban amit mondott..-Ráncolta szemöldökét Eva.
- Áhh ugyan ez csak egy vén alkoholista.. Biztos kidobta a nője és azóta itt él az erdőben valami rozoga kunyhóban- Probálta nyugtatni a lányt Jack, de a hangjából félelem hallatszott ki.
- Jacknak valószínűleg igaza van.. De valahogy oda kell találnunk a szállásra!
- Hát én.. Én..Is..merem a tu..turista..a jeleket, tudjátok a fákon..- Kezdte Eva bátortalnul.
- Na végre csajszi! Már azt hittem téged csak ilyen dísznek hoztunk.. Rajtaa!
- Na Roger.. Egyenlőre annak sem nagyon látom értelmét hogy te itt vagy!
- Bellácska, ha annyira tudni akarod én vagyok a csapat esze!
- Te az ész? Ezesetben én viziló..
- Hát nem ál messze a valóságtól.. Egy kékhajú viziló teljesen találó..
- Tahó!!!- és ebben a pillanatban egy pofon csattant Roger arcán.
-De most miért?? Te mondtad!!- Vágott Roger ártatlan arcot.
- Elindulhatnánk végre?
- De főnök indulhatunk, Evvváá vezessss!
- Főnök az anyád...- Mutatta fel középső ujját Xavier.
- Gyertek már ! - Kiabálta Bella egy hatalmas fa törzse mellöl.
- Oké màr megyünk... - vágtak rá mindhárman valami ilyesmit.
És végre rávették magukat az indulásra. A két làny màr türelmetlenül topogott, amikor a fiúk viszonylag közel értek hozzájuk,a hölgyek elegánsan és gyorsan elindultak, Eva vezette a csapatot a jelek útján, Bella pedig dirigàlt Evának.
- Nézetek!! - Síkott fel Bella körülbelül 7edszerre.
- Uhh én is làtoom!- Igen, Eva segít megijedni Bellànak mégjobban és igy együtt félnek, minden egyes alkalommal amikor egy árnyékot pillanatnak meg valamelyik fa törzsén.
-Megint megmozdult!!!!
-Jesus ide jön..
- Lányok az egy gyík- Mondta unott hangon Xavier.
- Távolról hasonlít egy levágott ujjra..- mondta sértödötten Eva.
-Persze persze..
-Mennyit kell még gyalogolni?
- Már nincs sok vissza elvileg két kanyar és ott kell lennünk Roger.
-Ahhj Eva ezt mondtad kb egy órája is.. tuti eltévedtünk.. ugye?
- Ééheees vagyok.. és a hajam is kezd tönkre menni.. mond hogy nem tévedtünk el...
- Mi? ugyan dehogy tévedtünk el.. Eva tudja hova megyünk, ugye Eva...

Eltévedve...Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang