𝑴𝒚 𝑩𝒓𝒐𝒕𝒉𝒆𝒓'𝒔 𝑩𝒆𝒔𝒕 𝑭𝒓𝒊𝒆𝒏𝒅 𝑰𝒔 𝑴𝒚 𝑳𝒐𝒗𝒆_BEFEJEZETT_

🖤💙Tizedik💙🖤

Mikor Jungkook válaszolt volna.
Fèlbeszakította az, hogy az ajtó kivágódott.
Egy 30as èveiben jàro fekete hajú hölgy jött be, mögötte pedig, egy izmosabb ember.

-Jó isten, Jungkook mi lett-szalad oda a hölgy a kábult Jungkookhoz.

-Össze verekedett egy nála erősebbel-szólalok meg.  Mind ketten rámkapják a tekintetüket.
A hölgy kedvesen mosolyog rám, míg a fèrfi csak mèreget. -Amm bocsánat az udvariatlanságom miatt-állok fel- Kim Taehyung vagyok.

-Kim Taehyung?  Èn Kim Jisoo vagyok Jungkook èdesanyja, Ő pedig a fèrjem, Jeon Seojun. -mutat a fèrfira.

-Nagyon örvendek -hajolok meg

-Tènyleg olyan mint ahogy mondta-nèz a fèrjire mosolyogva. -Ki volt az akivel összeverekedett?

-LaLisa bátyával.

-Már megint - szólal meg a fèrfi.
Ugyan olyan a hangja, mint Kooknak, csak mèllyebb. -Figyelj, vidd le a fiút a büfèbe, èn addig itt maradok.

A hölgy bólint, rám nèz majd mosolyogva int a fejèvel.
Bolintva  követem.

-Te vagy Yoongi kisöccse. Igaz-kèrdezi a mikor már az egyik asztalnàl ülünk.

-Igen èn-mondom mosolyogva.

-A fiam sokat mesèlt rólad.

-Tènyleg?

A nő csak mosolyogva bólintott, ès beleivott a kávèjába.
Mèg kb egy óra hosszát beszèlgethettünk.
Sok cikis storyt tudtam meg Jungkookrol.
Pl mikor nagyon kicsi volt. Azt hitte egy gilisztára hogy bèbi kígyó.
Ezt èn inkább aranyosnak találtam, mint sem cikinek.

Felkeltünk ès vissza mentünk Jungkook szobájába.
Ott az èdesapjával is beszèlgettem.
Èrtem Kook honnan örökölte a vonásait ès a testalkatát. Viszont a kedvessègèt az anyukájátol.

Az orvos is bejött egy rutin vizsgálatra ahol elmondta hogy 2nap múlva haza engedik.
De mivel a szülei tudják hogy vigyáznia kell rám. Így Jungkook hozzám kerül, viszont az anyukája járni fog hozzánk.

-_-_-_-_-_-_-2 nappal kèsőbb-_-_-_-_-_-_-_-

Èpp Jungkook szüleinek az autójába ülünk, ès a házunk felè tartunk.
Az orvos a lelkemre kötötte, hogy nehogy Jungkook valami megeröltetőt csináljon.

Az apukája segített bevinni Kookot a szobámba, míg az anyukája a ruháit hozzta. 

-Na akkor holnap olyan dèlután 4 felé benèzek-mondja Kook anyukája. Mikor már az ajtóba állunk.

-Kicsim, Taehyung nagy fiu, tud rá vigyázni. -szólal meg Kook apuja.

-Rendbe. Na Jó èjt Tae.

-Viszlát.

Becsuktam az ajtót majd felindultam Jungkookhoz.
Benyitva az ajtón, èszrevettem. Bizony Jungkook elaludt.
Bár nem csodálom. Este 11van, plusz még a fájdalomcsillapító is le szívja az energiáját.
Odasètáltam az ablakhoz ès elhúztam a sötitítőt.
Megfordulva odasètáltam Kookhoz, azzal a szándèkkal hogy betakarom, majd hagyom aludni.
Az első fele be is vált. Ám mikor egyenesedtem volna ki, kezemre fogott.

-Tae..... Aludj itt. Kèrlek-dünnyögi àlmosan.

-De Kook...

-Tae, lègyszi-nyissa ki álmos szemeit majd rámnèz.

-Rendbe, de még lent ègnek a lámpák.
Lemegyek lekapcsolom ès jövök, jó? -álmosan bólin ès elengedi a kezem.

Kisètálva a szobából, lementem, ès lekapcsolgattam a lámpákat.
Gyorsan a szobámba átöltöztem pizsire, ès átmentem Kookhoz.
Az ágyába ugyan úgy szuszogott.
Lekapcsoltam a lámpát, amilyen hallkan csak tudtam. Oda mentem, ès befeküdtem mellè.
Èpp hogy elhelyeztedtem. Jungkook közelebb mászot, ès átkarolt.
Fejèt oldalamhoz furta, ès jobban magához húzott.