Szürke hétköznapok ☆saját☆

9 1 0
                                    

Kelek minden reggel 7-kor,
Ma még ágyba voltam félkor .
A suliba késve érek be
Megint a második emeletre .

Monoton órák cammognak lassan,
Nem kéne már bemenni üres hassal.
Órán sunyiba majd eszek kicsit ,
Írni is kéne, de a füzet nincs itt .

Fáradt vagyok s még hosszú a nap.
A kiadós ebéd add majd némi vigaszt.
De még mindig órán vagyok ,
S a táblán a betűk nagyok .

Emberek szólnak ,beszélnek hozzám
Jön a kérdés : figyelni fogsz rám?
Figyelnék én de az eszem szabadságon
De ezt a leckét azért vágom!

Haza érve házi írás, s tanulni valók súlya,
S másnap minden kezdődig újra meg újra.
De álmomba máshol vagyok ,
Bár sokáig nem maradhatok .

Elszálló gondolatok...Where stories live. Discover now