Az életem árán is MEGVÉDELEK

IV. Eric

Azt hittem hogy benned bízhatok Beca. De úgy látszik tévedtem. – nehezen csúsztak ki ezek a szavak a számból. Ő csak ült a földön és keservesen sírt. Majd meg szakad a szívem. De mennem kellett. Nem okozhattam neki fájdalmat. Nem akartam. Megálltam az ajtóban és vissza néztem rá. – Öltözz fel cica. Meg ne fázz. Na szia. – ezzel a mondattal hátat fordítottam és kivonultam a szobájából. Mikor kinyitottam a hátsó ajtót, még hallottam ahogyan zokogott. Legszívesebben vissza mentem volna és a karjaimba zártam volna azt az édes kis törékeny testét. De ezt nem tehetem. Nem kötődhetek senkihez. Az ég világon senkihez. Anyámék is megmondták. Én nem lehetek olyan ember aki kötődést tud kialakítani. És ez pár éve be is bizonyosodott.
17 voltam. A banda akkor már megalakult de nem nagyon hoztunk össze a srácokkal semmit. Kisebb szórakozóhelyeken léptünk fel, de még nevünk és dalaink sem voltak. Egy ilyen fellépésen találkoztam Anne-el. Anne az a tipikus bombázó volt. Szőke szög egyenes haj, óriási mellek, formás fenék. Azt hiszem hogy a harmadik fellépés volt. Rohadt jól el voltunk a srácokkal. A vége felé észre vettem őt. Ott ült egy két személyes asztalnál és egyenesen engem figyelt. Csakis engem. Mikor vége lett a fellépésnek oda mentem hozzá és el kezdtünk dumálni. A kinézetéből ítélve azt hittem hogy egy hülye picsa. De óriásit tévedtem. Ügyvédnek tanult. És egy évvel öregebb volt mint én. Jót el beszélgettünk, majd meghívtam egy italra. Ez így ment minden fellépés alkalmával kábé két hónapig. De akkor kezdett furcsán viselkedni. Addig soha nem lehetett zavarba hozni, mert hihetetlenül határozott lány volt. De akkor bármit is mondtam neki, hihetetlenül zavarba jött. Furcsálltam, ezért rákérdeztem hogy mi a baj. – Hát Eric... Tudod... Az utóbbi egy hónapban kezdek egyre jobban.. Kötődni hozzád. – egy kissé elgondolkoztam. Akkor még nem akartam kapcsolatot. De mivel eléggé tetszett a lány, azt mondtam neki hogy megpróbálhatjuk. Aznap, miután Anne haza ment részegen lefeküdtem egy csajjal. Abban az időben eléggé kicsapongó életet éltem. Ittam, drogoztam és olyan lányokkal feküdtem össze akik legtöbben normális kapcsolatra vágytak. Ők reménykedtek hogy majd sikerül nekik. Én tudtam, hogy ha velem próbálkoznak akkor max lesz egy jó estéjük. Másnap Anne-el megbeszéltük, hogy találkozunk. Megesett a találkozó, sétáltunk és beszélgettünk. Majd mikor kísértem haza,  a kapujukban megcsókoltam. Ő kimondta azt a szót, amit én az óta a nap óta egyszer se ejtek ki a számon. – Szeretlek Eric. – visszahúzott az ajkaira és újra megcsókolt. Őrületesen édesek voltak az ajkai. – Szeretlek Anne. – és ezzel bement a házba. Én pedig hazafelé beugrottam az egyik csajhoz akivel szórakozni szoktam. Következő héten Anne és én elmentünk egy buliba. Ő egy kicsit többet ivott a kelleténél. Én pedig ezt a helyzetet kihasználva hazavittem és lefektettem. Nem sokkal ez után elkezdtünk járni. Kezdtem rohadtul szeretni Anne-t. Teljesen bele estem. Már lassan fél éve voltunk együtt, amikor a helyzet rosszra fordult. Anne egyre többször talált ki hülyébbnél hülyébb okokat hogy miért megy el esténként és hogy miért nem találkozhatunk. De egyszer megelégeltem ezt. Követtem őt és egy hotel alatti kis diszkó szerűségbe ment. Olyan rövid ruha volt rajta hogy amikor ment, majdnem kilátszott az a formás kis feneke. Követtem, addig, amíg meg nem állt egy harminc körüli fickó előtt. A pasas átkarolta a derekát és megcsókolta. Ekkor eléjük álltam és kérdőre vontam őket. Anne csak annyit tudott mondani-Bocsika. Találtam nálad jobbat. Pá szépfiú.-ezek után elhatároztam. Nem fogok senkihez sem kötődni. Nem éri meg. Nem éri meg szenvedni.
Már az udvar végében voltam mikor puffanást hallottam. A házból jött. Ebben a pillanatban visszafordultam és elkezdtem rohanni. Berontottam a szobájába de nem volt ott. Ekkor hallottam hogy felordít-Bassza meg ez a kurva lépcső.- Odarohantam hozzá. – Beca. Jól vagy? – ott ült a lépcsőn és a térdét fogta. – Megvagyok. Csak a térdemmel végig súroltam ezt a rohadt lépcsőt. – válaszolta, majd felállt és lement a konyhába. Követtem lefelé. Engedett magának vizet és bement a kanapéra. Ránéztem az arcára és teljesen összetörtem belülről. A szemei teljesen ki voltak vörösödve a sírástól. A szája kiszáradt. Szörnyen nézett ki. És ez mind miattam. Nem bírtam tovább. Mellé ültem és szorosan magamhoz öleltem. Pár perc múlva már csak a szuszogását hallottam. Elaludt. Kezembe vettem és felvittem az ágyába. Nyomtam egy puszit a fejére majd hagytam pihenni. Ebből a helyzetből sosem fogok kimászni. A szívemnek nem fogok tudni parancsolni.