Tényleg?

Új családtag

Miután a balszerencsem elhagyott vegre es mas eletet keseriti meg, eljott a szerencse ideje, mégpedig egy új csaladtag, egy kiskutya kepeben. Először a menhelyen keresgeltem, amit ajanlok mindenki figyelmébe, hiszen nagyon aranyos es jopofa kutyusok varjak a gazdijukat. Ki is neztem kb. 5 kutyust, akik valamiért megfogtak,de mikor megkerdeztem parom a kutyarol, ő egyből ravagta,hogy NEM! O nem all keszen egy kutyara....egy hettel kesobb lett egy.... En es a meggyőző képességem.

Am se tetszett neki egy kutyus sem,akiket mutattam,tehat nem tudtunk megegyezni. Egy kis duzzogas utan kijelentette h ha lenne is kiskutyank akkor mar valami szep legyen, es ekkor eszembe otlott,hogy akkor husky. Mar kiskorom ota egy huskyrol abrandozok,es nyilvan egy kertes hazrol hiszen ez a ketto kez a kezben jar, azonban mi most berhazban lakunk,szoval...at kellett gondolnunk,hogy vallaljuk e a felelősséget, h kepesek leszunk e igy is boldogga tenni egy huskyt. Es most sokan mondhatjak h "huskyt a berhazba?!" "te megorultel, a huskynak nagy kert kell" "a huskynak hatalmas mozgásigénye van" es blablabla.....

Koszonom a sok aggodast de teljes mértékben tisztaban vagyok a husky jellemevel, szuksegleteivel,mindennel, mondom MINDENNEL. Mivel kiskorom ota szerettem volna egyet, rengeteget olvastam roluk... "jaj,de ha tudod, akkor minek tartod lakasban" Azert mert szerintem nem attol leszek jo gazdi, hogy kirakom a kertbe h futkosson maganak egesz nap, hanem attol, hogy szeretgetem,tanitgatom.
Szoval valahogy elkezdtuk nezni a husky kiskutyakat, sok volt,volt kevésbé szep,meg szebb,meg volt 30ert meg 200ert is...igen 200. Ami valószínűleg nem sok,ha egy olyan neves tenyésztőtol veszed,de a mi "olcsóbb" kutyusunk a leggyönyörűbb kiskutya es remek egeszsegnek orvend. Mutogattam paromnak oket,hogy mennyire cukik, meg minden, es valahogy raszanta magat...mondta h hivjam fel az egyiket. Felhivtam a ferfit, akinek nehany kerdes után jott a következő: Hova viszik a kutyust? Mar tudtam,hogy basszus, most ha azt mondom h berhaz akkor nem adja ide,de nem hazudhatok h kertes hazam van,foleg ha valamire valo tenyésztő, akkor tartani akarja majd a kapcsolatot. Szoval az igazat mondtam es persze gyorsan hozzacsaptam az előbbi monologot, hogy tudom h mekkora mozgásigénye van. A tenyészto eloszor nagyon bizonytalan volt,de megengedte h elmenjunk es megnezzuk a kutyust. Aznap este kukutyin es a vilag vege koze kellett mennunk, párom baratja elvitt minket,ugyanis busz persze nem megy arra...Megerkeztunk, a tenyeszto egy igen katonas és szigorú megjelenésű ferfi volt,majd beinvitalt minket. A kutyusok egyszeruen gyönyörűek voltak...es elevenek. Elmondta h az egyik kiskutya nagyon eleven a masik nyugodtabb,szeret aludni, tudtam,hogy a nyugodtabbat szeretnem,foleg,hogy o jobban is tetszett, ráadásul a masik kiskutya egyszer sem jott oda hozzam. Beszelgettunk, megkaptam a hegyi beszédet,hogy egy husky ilyen meg olyan, probaltam neki elmondani,hogy tisztában vagyok ezekkel a dolgokkal stb,de mintha egyik fulen be,masikon ki, nem tunt ugy mint aki elhiszi nekem amit mondok. Azt mondta h mindketten gondolkozzunk el rajta es két nap mulva hivjam fel. Szörnyű gyomorgorcsom volt a következő ket napban,hiszen annyira beleszerettem abba a kiskutyaba es nagyon feltem,hogy nemet mond. Ket nap mulva vegre felhívtam,es azt mondta h mehet a kutyus, meg aznap este elmentunk érte. Kaptunk hozzá egy kis eledelt,takarot,csontot es hazavittuk. Annyira félt,hogy mikor leraktam a földre,megdermedt. A ket macska korbejarta ot,megszagolgattak majd megállapítottak, foleg az en cicam,hogy nem tetszik nekik a kutyus.😂😂😂😂😂
Aznap este hajnal 3tol szinte egész vegig sirt, következő két este megrosszabb volt es nálam eltört a mecses, kiakadtam, annyira fáradt voltam, hogy nem bírtam, már komolyan eszembe jutott,hogy visszaviszem,nekem ez tul sok. Ráadásul a cicam is remegett felelmeben a kutyatol, marpedig nekem akkor is o marad az elso, a legfontosabb. Nem tetszett a helyzet, hogy megfélemlíti a cicat, hogy ilyen hangos es az egyik reggel ket szomszedtol is megkaptam,hogy egesz nap sir...Azon gondolkoztam, hogy vajon ennyire hulye vagyok,hogy nem tudtam felelősségteljesen gondolkozni, döntést hozni? Az utobbi két napban azonban mar nem jutott eszembe ilyen, orulok,hogy itt van,es habar a cica meg mindig fel tole,mar nem sirja at az ejszakakat,mar egyre jobban kezdi erteni hova kell pisilnie es azt is ,hogy a ketrec nem rossz dolog,az az o biztonsagos kis fekhelye. Szoval,ma mar 6orat tudtam aludni es mashogy nezek a kutyusra es tudom, hogy majd ugyis osszeszokik a cicaval es minden rendben lesz. A következő sztoriig pedig sziaaaasztok.