-Apa ma nem kell elvinned, mert Chloe-val megyek suliba- kiàltottam le apának az emeletről. Szokás szerint késésben voltam. Ez nálam gyakran megesik, ahogy a család többi tagjával is.
-Rendben!-kiáltott utánam utánam apám-Mondd meg Chloenak, hogy üdvözöljük!-és ahogy ezt ki mondta rögtön hallottam egy hangos ajtócsapódást. Gondolom apám ment ki rajta, mert ő is késésben volt. Mint mindig. Ahogy hallottam az erős ajtócsapódást, rögtön fogtam magam és ki mentem a fürdőbe. Aztán ott elvégeztem a szokásos reggeli rutinom, és felöltöztem valami nagyon egyszerűbe. Nagy meglepetésemre még reggelizni is volt időm. Ígyhát ettem egy kis gabona pelyhet, aminek borzalmas íze volt, viszont eléggé éhes voltam így mindet befaltam. El (Elizabeth) tuti nagyon mérges lesz, hogy megettem az ő gabona pelyhét, de nagy mázlimra ő már rég elindult a suliba. Liam még aludt gondolom neki csak délután jell mennie dolgozni. Ebből a gondolatmenetemből végul csak Chloe tudott kiábrándítani ugyanis meghallottam az ajtócsengőnk szörnyű rikácsolását.
