Dressur

•|a valaha élt legmenőbb barátomnak|•

mesélek egy titkot. frányát megtörtet és szomorút.
nem azért vagy a haverom, mert jobb vagy mindenkinél, nem is azért, mert türöd a hülyeségem.
valami olyan dologért, ami megfoghatatlan, körülírhatatlan és elképzelhetetlen.
talán mert a sár a cipőmön, nekem nem csak sár, hanem a veled töltött másodpercek emlékeinek tengere.
mert veled nincsenek gátak, csak a megtört valóság apró döntései.
amikor rossz napokat élsz, nem azért félek, hogy elnyel a sötétség, csak ezért félek, mert tudom, nélküled a normális egy megszokott állapottá válik,
és azt már tudjuk, hogy az unalom felemészt és lerombolja a jövőt.
talán mert, amikor veled vagyok azt is számba veszem, hogy egy másodperc az az időegység, ami alatt a céziumatom mágneses tere 9 192 631 770-szer fordul.
és mert tudom, ha látlak elmenni, látlak visszajönni is.