Tegnap láttam valamit ,valamit ami megfogott.
Egy idős néni cipelt egy zsákot, a háta leszakadhatott ,de vitte.
Egy autós ,akit jómagam is ismerek elment mellette ,nem lassított..
A nénit hideg szél csapta meg, az érzelmeim azt sugallták ,hogy kötelességem lenne segíteni neki,
de egy kicsit haboztam..belegondoltam ,hogy vajon miért kapta ezt a sorsot a néni, miért nem áll mellette senki?
Aztán rájöttem ,én is erre fele indulok el..vannak barátaim de elmarom magam mellől ,akiket pedig szeretek túl sokat terhelem az apró kis problémáimmal, nem törődve másokkal.
Nem figyelek eléggé az emberekre, csak kémlelem a világot a háttérből.
Elbambultam...
Végül a néni után szalladtam ,és segítettem neki.
ESTÁS LEYENDO
Dressur
De TodoMagányos gondolatok tárhelye. . . . . . 《Ezek itt a saját , éretlen gondolataim》