KPOP IMAGINES

Exo - Baekhyun (pt.1)

Te és Baekhyun lassan három éve vagytok együtt. Tavaly költöztetek össze, egy csendesebb környékre. Míg te utolsó évedet járod a gimnáziumban, addig Baekhyun dolgozik. Talán túl sokat. Hetente ha kétszer látod, az utóbbi időben pedig csak éjjel hallottad, hogy a konyhában eszik valamit. Kezdett eleged lenni abból, hogy soha nem tudod megöleli, sőt, a hangját is ritkán hallod.
Egy igen esős napon, mikor suliba mentél, kaptál tőle egy igen érdekes üzenetet. ''Öltözz szépen, hétre érted megyek''. Csak ennyi. De ez is elég volt, hogy szíved újra gyorsan dobogjon, és várd az estét. Sejted, hogy mi vár rád, de a tudattól még is kiráz a hideg. Mosolyogva ülted végig az első három órát, de a negyedik órán jött a hideg zuhany. A tanár feleltetett, te pedig semmit nem tanultál. Sajnos alig tudtál egy-két reális mondatot kinyögni, ezért szívfájdalmak nélkül írta be az egyest neked. A következő két órán csak magad elé meredtél. Nem szereted a földrajzot, de ez az egyes most lerombolta az eddig felépített kemény négyes átlagodat. És, hogy miért rossz ez? Mert így nem biztos, hogy felvesznek az egyetemre. Év végéig fel akarod magad húzni ötösre, de ez az egyes most nagyon nem jött jól. A nyolcadik órád után, mint egy zombi, úgy vánszorogtál haza. Eltűnt a reggeli jókedved, helyette fáradt voltál és kissé csalódott. Csalódtál saját magadban.
Kikerested a kulcsodat a táskádból, és egy hangosat sóhajtva léptél be közös házatok ajtaján. Táskádat ledobva dőltél a kanapéra. Szemeidet becsukva ölelted magadhoz Baek egyik párnáját, amin tökéletesen érezni lehetett szerelmed illatát. Annyira megnyugodtál, hogy el is aludtál.
Fél hétkor kaptad fel a fejed, és mint az őrült, úgy rohangáltál ide-oda. Ki tudja, lehet hamarabb haza ér. Hajadat tegnap megmostad, így azzal nem kellett szenvedned, viszont egy kis vasalás nem ártana. Felvetted kedvenc ruha összeállításodat, ami egy fekete magas derekú szoknyából, és egy fehér kötött pulcsiból állt. Felvettél egy fekete rövid szárú csizmát, és bepakoltál a fekete kis táskádba, amibe éppen, hogy belefért a telefonod és a pénztárcád. Hajadat az utolsó percekben kivasaltad nagyjából, és néhány helyre varázsoltál bele hullámos részeket. Mikor az utolsó simításokon is túl voltál, meghallottad az ajtó nyitódását, majd annak csukódását. Szíved majd' kiszakadt mellkasodból, és a gyomrodban megjelentek a pillangók.
-Megjöttem, Jagi! -hallottad meg hangját, amit már egy jó ideje nem hallottál. Vigyorogva mentél oda hozzá, de pár méterre előtte megálltál.
-Szia -mondtad, miközben beharaptad alsó ajkadat.
-Ölelést már nem is kapok? -biggyesztette le alsó ajkát, kitárva karjait. Szó nélkül mentél oda hozzá, és ölelted át. Mélyen beszívtad illatát, és végre átjárt az a kellemes érzés, amit csak akkor érzel, amikor vele vagy.
-Hiányoztál -motyogtad mellkasába.
-Te is nekem -simogatta meg fejedet, majd nyomott rá egy puszit is.
-Olyan keveset vagy itt... mellettem.. -bújtál hozzá még jobban.
-Sajnálom, Jagi... Hidd el ez nekem se túl jó.. -hangja szomorú volt, talán még be is könnyezett. -De most itt vagyok, szóval elmegyünk együtt. Látom szépen felöltöztél. -nézett le rád kedvesen mosolyogva, ami megmelengette szívedet. Bólintottál egyet már mosolyogva, és vállába kapaszkodva hajoltál ajkához. Ajkaidat finoman tapasztottad az övire, amit ő mosolyogva viszonzott azonnal. Lassan elválva tőle néztél mélyen szemébe, ami csillogott a boldogságtól.
-Olyan szép szemeid vannak.. -mosolyogtál párodra.
-A tiéd sokkal de sokkal szebb -nyomott egy puszit orrod hegyére, majd megfogta a kezedet. -Mehetünk?
-Igen -mosolyogtál rá, még mindig gyorsan verő szívvel. Úgy érzed magad, mintha az első randidra mennétek. Igaz, nem jártok olyan sokszor randizgatni, de ha egyszer eljön az az idő, mikor elvisz valahova, az felejthetetlen.
Beszálltál mellé a kocsiba, és már el is indultatok. Mosolyogva néztél ki az ablakon, mikor is megérezted combodon Baek meleg kezét. Újból kirázott a hideg, és egy pillanatra felé néztél.
-Sejted, hogy hova megyünk? -kérdezte mosolyogva, miközben az utat figyelte.
-Nem igazán -mondtad felkuncogva.
-Igaz, még nem voltál ott velem.
-Akkor honnan kéne tudnom, vagy sejtenem? -kérdezted már nevetve.
-Majd ha ott leszünk, egyből eszedbe fog jutni -mondta vigyorogva.
Mikor odaértetek, egyből eszedbe jutott, hogy hol is vagytok. Igaza volt, még nem voltál vele itt, de már hónapok óta mondogattad neki, hogy el akarsz ide jönni. És el is hozott. Amint kiszálltatok, odafutottál hozzá, és jó pár apró puszival köszönted meg, hogy elhozott ide téged. Igaz ő nem szereti nagyon az ilyen rendezvényeket, de amióta megláttad, hogy a közeletekben lesz, izgatottan vártad ezt a hónapot. Arra gondoltál, hogyha ő nem jön el veled, majd a barátnőddel eljössz. De elhozott.
-Csak szólok, hogy ma nem igazán fogunk aludni -mosolyodott el perverzen, mire te gyengéden vállon csaptad.
-Ne publikus helyen, Baek -fordultál el tőle, vörös arccal.
-Hosszú esténk lesz -húzott magához, majd nyomott egy puszit a homlokodra, majd ajkadra.