Miután a DDDD-nak is vége lett, a Blackpink lesétált a színpadról. Nem tudtam, hogy kövessem őket, esetleg maradjak, vagy menjek vissza a helyemre, de nem volt sok időm ezen gondolkodni, mert Jisoo megfogta a karom és lehúzott a színpadról.
Az öltözőbe beérve a stáb mosolyogva, és ujjongva várta őket. A lányok fáradtan huppantak a székjeik be, majd Rosé elővette a kamerát.
- Hi Blinks!! - köszönt mosolyogva, majd felállt és odajött hozzám. - Itt van a mi kis nyertesünk! - nevetett és a kamerát konkrétan az arcomba nyomta. - A szerencsés nyertes, aki egy hetet tölthet velünk a Blackpink Housba, és rengeteg Blackpink programban vesz majd részt! - ugrálni kezdett, és annyira aranyos volt, hogy muszáj volt nekem is elnevetnem magam.
- Chae, pihenj! - mondta neki Jennie nevetve, majd rám nézett. - A sofőr hazavisz téged, pakold össze a cuccod, és a Blackpink Housban találkozunk! - mondta mosolyogva. Jennie. A szemembe. Kim Jennie a szemembe nézve mosolyogva mondta, hogy vár a házukban. Már majdnem fangörcsöt kaptam, amikor rájöttem, hogy ez bizony a valóság. Ez nem videó, ami nézése közben azt csinálsz amit akarsz, úgyhogy a fangörcs helyett csak bólintottam, mélyen meghajoltam, majd kimentem az öltözőből. Nem sokkal később a sofőr rám talált és együtt mentünk az autóhoz. Nagy meglepetésemre egyáltalán nem úgy viselkedett, mint egy híresség. Nem vágott fel azzal, hogy ő a Blackpink sofőrje, nem hencegett, nem kezdett el róluk mesélni, csak ha kérdeztem. Nagyon kedves volt, azt mondta, hogy ha már nagyon nem tudom elviselni a lányokat, akkor szóljak és hazavisz. Ezen nagyot nevettem, mert nem gondolnám, hogy bármi baj lehetne az elkövetkezendő egy hétben.Amikor beszálltunk a kocsiba, elkérte a címem, és viszonylag gyorsan hazavitt. Berohantam a házba, ahol anyukám már várt annak ellenére hogy lassan hajnali egy volt.
- Szia édesem. Kicsit később értél haza, nagy volt a forgalom? - kérdezte, de én meg se hallottam, csak berohantam a szobámba. Természetesen rögtön utánam jött.
- Chanyun, mi történt? Te miért pakolsz?? - kérdezte kicsit idegesen, mikor meglátta, hogy a bőröndömbe pakolom a ruháim. Gondosan megfontoltam miket viszek magammal. A Blackpink mellett nem nézhetek ki rosszul!! Bár nem hiszem, hogy alakban, arcban, vagy bármi másban hasonlítanék rájuk... na mindegy, legalább a ruháim legyenek csinosak.
- Chanyun!!! - kiabált rám anyukám, ami miatt kizökkentem a gondolat menetből és hátra néztem.
- Igen? - kérdeztem vissza ártatlanul.
- Hova mész, elmondanád végre?? Hazajössz késve, nem válaszolsz nekem, figyelembe se veszel, aztán most meg pakolsz?? Mire véljem ezt?! - nagyon idegesnek hallottam a hangját, így vettem egy mély levegőt, és felálltam.
- Anya... ma a koncerten a Blackpink sorsolt! - kezdtem mesélni lassan és normál hangerőn, hogy biztosan megértse. - A nyeremény egy hét a Blackpinkkel. És én nyertem!! - mondtam ezt már inkább halkan és elmosolyodva. Féltem, hogy ha hangosabban mondom, akkor visítok egyet, de akkor már tuti pofont is kaptam volna. Anya értetlenül nézett rám.
- Szóval te idegenekhez mennél egy hétig? - elemezte azt amit mondtam neki.
- Nem!! Anya, ők a Blackpink!!! Nem idegenek és ilyen lehetőség csak egyszer adódik!! Kérlek engedd meg nekem!! - kezdtem neki könyörögni. Mindig mindent megtettem amit kért, és én alig kértem valamit. A Blackpink koncert jegyeket is mindig magam vettem, így reméltem, hogy nem lesz anyukámnak panasza.
- Jó... figyelj... - sóhajtott egyet, és rám nézett fáradt szemeivel - Elmehetsz. Mivel tudom, hogy ez neked nagyon fontos. De! Mindig felveszed a telefonod, ha hívlak és ha azt mondom hazajössz akkor hazajössz!! - mondta szigorúan, de én nem törődve ezzel gyorsan megöleltem, majd folytattam a pakolást.A második rész kicsit késve érkezett, bár nem hiszem, hogy ez bárkinek is baj lenne.🙈
Ha tetszik like-old és írd meg kommentben, mert így sem hiszem, hogy sokáig folytatom, legalább egy kis siker élményem legyen. :3
YOU ARE READING
Dream or reality?
Fanfiction"- ...és akkor most kihúzzuk a szerencsés számot! - szólt Jennie és odalépett a dobozhoz, melyben a koncert jegyek sorszámai voltak. Pislogni és levegőt venni is elfelejtettem, ahogy az énekesnő belenyúlt a dobozba, és turkált a papírok között. Végü...