Csillagok közt-Szjg

13

...
ennyi a hozzáfűzni valóm a mai naphoz. Hogy miért tette ezt velem az nekem is kérdés. Vajon mit csináltam ami miAtt ezt érdemlem? Mindegy is. A napom egész jól indult, a kedvenc pulcsim volt ma rajtam (ami Cortezé).

Kimentem a kapunk elé a szokásos időben de Cortez nem jött. Gondoltam megint elalaudt, így teljes nyugodsággal indultam lefelé a dombon. Ó, bárcsak ne tettem volna. A suli felé kb. 300 méterrel megláttam Cortezt egy szőke ribancal. Felismertem. Cortez eggyik fő rajongója Tóth Viktória ált vele, dobálgatta a festett szőke haját és az ÉN barátomat puszilgatta. Idegesen lépdeltem feléjük majd megáltam előttük.
Köhinttettem egyet mire Cortez kimászott Viktória szájából majd csak intett egyet. Vissza fordult volna Viktórához ha egy pofon nem csattan az arcán. Az én kezemtől származott a pofon. Cortez szerintem megértette hogy ezt valahogy meg kén azért magyarázni ezért belekezdett.
-ғιgyυ renι вocѕ de én végιg vιĸιт ѕzereтттeм. вocѕ нa jáтѕzoттaм az érzéѕeιddel, de egyálтalán neм jöѕѕz вe. de ĸöѕz нogy ѕegíтeттél neĸeм öѕѕzejönnι vιĸιvel .мondanáм вárcѕaĸ jelenтeтт volna valaмιт az a cѕóĸ! de neм мondнaтoм, мerт тeljeѕen őѕzιnтén neĸeм ѕeммιт az ég vιlágon neм jelenтeтт...-folytatta is volna ha nem vágok a szavába.

-pár napja мég a ĸarjaιdвan нordozтál, мa мár ellöĸтél мagadтól. azt gondolтaм ennél тöввeт éreĸ neĸed. de вeláтoм тévedтeм. eввen az egyвen тévedтeм. мeg aĸarтaм neĸed adnι мιndenт нa нagyтad volna. ѕajnáloм de így neм
тυdoĸ тöввeт adnι. Én нιѕzéĸeny el ιѕ нιттeм. rájöттeм нogy ez az egéѕz egy álтaтáѕ volт. ĸár volт ιdőт pocѕéĸolnoм rád. azт нιттeм léтezιĸ ιgaz вaráтѕág vagy ѕzereleм. végül ιѕ egy ιlyen lány мιnт én мιт ιѕ ĸereѕne ponт мelleттed. ѕajnáloм нogy neм тυdтaм neĸed azт мegadnι aмιт ѕzereттél volna. Én ѕzereттeleĸ de тe ĸιнaѕználтál. cѕaĸ ennyιт тυdoĸ мondanι: ég veled! тalálj мagadnaĸ egy olyan lÁny мιnт ő . тalán neĸι мajd ѕιĸerül az aмι neĸeм neм мenт:вoldoggá тennι тéged. gondolĸodтaм мár azon нogy egyeѕze a нιѕzéĸenyѕégeм leѕz a veѕzтeм. нogy мιnden aмι мű, azт ιgazιnaĸ láттaм. cѕaĸ a jáтéĸod volтaм. a ғélтéĸenyѕég jáтéĸѕzere. reмéleм мoѕт вoldog vagy . egy ѕzιveт тörтél нaтalмaѕ ĸéт daraвra. нogy ez мιre volт jó arra мég мoѕт ѕeм jöттeм rá. нogy ιѕ мondтad? neĸι végülιѕ мιndegy neм?-most viszont én lepődtem meg. Mivel Viki vágott a szavamba.
-na ιde ғιgyelj тe ĸιѕ rιвι! мoѕт azonnál ѕzálj le corтezről! jól нallodтad ѕzálj le a paѕιмról! Ő a ѕajáт ѕzavaιval мondтa a ѕzeмedвe нogy тe cѕaĸ egy ĸelléĸ volтál! neм ѕzereтeтт éѕ ѕoнa neм ιѕ ғog. тeнáт нord el a ĸözeléвől vagy én gondoѕĸodoĸ róla!-rikácsolta majd hátralökött. Természetesen én se hagytam magam, olyat ütöttem a a pofájába hogy betört az alapozó a fején. Viki nekem akart jönni de Cortez lefogta engem meg Zsolti. Még egyszer farkasszemet néztünk egy mással, mivel Máday kijött az ajtón.
- megkérném a kedves Tóth Viktóriát hogy soha többet ne hordja magát az iskola területére, vagy a rendőrök fogják várni. Köszönöm a megértésedet! A többiek húzzanak befelé!-üvöltött ránk Máday. Egy kissé elgondolkodtam azon hogy én miért is be tehetném féltékennyé Cortezt. Leszarom hogy nem szeret. Ezért odamentem Zsoltihoz és átöleltem. Ő visszaölelt és szorosan fonta a karját a derekam köré. Éreztem magunkon a többiek tekinttetét, de nem foglalkoztam vele. Zsolti felemelte az államat és megcsókolt. A csókja édes volt, mint egy nyalóka. A keze lejjebb csúszott a derekamról a fenekemre, mire a többiek füttyögésben törtek ki. Én válaszképpen beletúrtam a hajába a másik kezemmel pedig az arcát simogadtam. Jobban csókolt mint Cortez. A pillanat szerintem örökké tartott volna ha nem szólal meg a csengő. Zsolti kezét szorongatva mentem föl a lépcsőn. Kardossal volt óránk éppen ezért nem siettünk. Amikor beléptünk a terembe a tanár pont annyira figyelt ránk mint mi rá. Így leültünk a helyünkre majd elkezdődött az óra. Kb. az óra közepénél valaki megrugta a székemet majd hátrafordultam.
Cortez kék szemeivel és a vigyorgó fejével találtam magam szemben. Szerencsére nem volt kedvem vele egy levegőt szívni így visszafordultam. Egyszerűen nem bírtam tovább Kardos hangját halgatni ezért bedugtam az Airpodsom. Max. hangerőn halgattam a zenét ezért csak a tanár szájának a mozgását láttam. Valami ribancról szóló szám ment éppen amikot Kardos felszólitott. A válaszom: passz. Ekkor csak idegesen elfordítottotta a fejét majd megkérdezte ugyanezt Kingától. Aki persze hibátlan választ adott.

Végre vége lett az utolsó órának is. Nem volt kedvem a többiekkel így egyedül mentem föl a dombon.