72

39 13 1
                                    

egyedül
csak mint
a falevél
úgy maradtam
szerettél

s itt kérdőjel
lenne helyénvaló
de ily messziről szép hazudni
messzibb
mint a hótakaró

én érzem most végleg úgy
én vagyok a hontalan
s ki gondolta
ezt még akkor
hogy végül így maradunk
magad
magam

s mint már
lehullott falevél
valahol én is
megállok
s tudod
mi lesz majd belőlem

csak összetört
világok

NefelibataWhere stories live. Discover now