7. fejezett

509 11 0
                                    

Felkektem a komából ès láttam hogy nem otthon vagyok. Körbe nèztem ès èszre vettem hogy ez Theo háza. Ő csak nèzett engem aztán így szól.
-Örülök neki hogy felèbredtèl.-mondta mosolyogva.
-Mièrt mentettèl meg?
-Mert egy csapat vagyunk ès mert szeretnèk újra a falkád tagja lenni...
-Nem.-förmedtem rá.
-De mièrt?
-Nekem nincs falkám èrt be ennyivel.
Ezzel vissza döltem az ágyba. Theo kiment ès hozott be nekem reggelit.
-Hèj Theo, mièrt vagy ilyen velem?
-Mert van egy nagy okom miatt ezt kell tennem.
-De mi?- nèztem rá furán.
-Egyèl, majd kèsőbb talán elmondom.
Mikor utoljára nem mondta el mit akar kishiján megöltek.Nem èrtem őt, ma olyan más. Ettem ezen gondolkodva,de fel tünt hogy nem a saját ruhámba vagyok.Ekkor fel kiáltottam mire Theo beszaladt.
-Hol a ruhám.?!-mondtam mèrgesen.
-Hát csupa vèr volt meg szakadt le vettem ès kidobtam, nem gondolod hogy igy fektetlek le az ágyamba?!
-jó nem kell meg enni.-feleltem fèlènken.
Be kapcsolta a tèvèt ès eszembe jutott Nataniel. Szinte tudta mit akarok kèrdezni ès csak annyit mondott. -Minden rendben van a sráccal egyèl ès nèzd a tèvèt na meg pihenj mert majd át kötöm a sebeidet.. Nem tudtam mire vèlni hogy ő ilyen.
-Theo..
-Na?
-köszönöm.
-De mit?-nèzet èrdeklödően.
-Hogy meg mentettèl engem.
-Áh semmisèg,tettem amit kellett.
-Hogy tudnám meghálálni?
-Úgy hogy eszel ès minèl hamarabb lábra állsz.
Át kötötte a sebemet ès vissza döltem aludni,mèg nagyon gyenge vagyok ahoz hogy talpra tudjak állni.Azt mèg èreztem mikor leült mellèm ès elkezdte simogatni, de anyira fáradt voltam hogy nem tudtam meg mocani semm. Mikor felèbredtem már nem volt mellettem. Nagy nehezen ki másztam az ágyból ès elkezdtem őt keresni.Lent volt az pincèbe ès egy terem volt ott neki èpp edzett.

Mikor megláttam elpirultam ès vissza mentem a szobába tèvèztem

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Mikor megláttam elpirultam ès vissza mentem a szobába tèvèztem. 1 óra múlva kb..be jött a szobába.

Rám nèzett ès leült mellèm

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Rám nèzett ès leült mellèm.
-Mikor keltèl fel?-kèrdezte Theo.
-Hát már egy ideje fennt vagyok.
-Dina valamit el kell mondanom, hallgass meg kèrlek.Mikor règen együtt voltunk ès megvertek tèged az miattam volt mert fèltem, fèltem hogy elvernek engem igy meg egyeztünk hogy akkor veled bánnak el. Èn azèrt mentem bele mert azt hittem le vered őket. De sajnos nem igy lett. De az egèsz azèrt volt,mert a kishugomat Zoet elrabolták ès váltság dijat kèrtek èrte. Azèrt mondtam hogy ott vagy te, mert te el bánsz velük...nagyon nagyon sajnálom.
-Theo, ha mondod hogy elrabolták a hugodat akkor mièrt nem mondtad? Segithettem volna.
-fèltem hogy gyávának tartasz.
Közelebb mentem hozzá ès megöleltem. Ő pedig elsirta magát,de ahogy átöleltem hirtelen a sebek elkezdtek be gyógyulni èn se èrtettem hogy miért,de be gyógyultak.Le vettem a kötèst ès kèrtem kölcsön egy pólót tőle. Át öltöztem be ültünk a kocsiba ès elmentünk Natanielèrt.

Legenda /BEFEJEZETT/Where stories live. Discover now