ValaHa

2.rész🔇

..Kezdetek..

Seammel egészségügyi központ reggel 8:32;

Anya a kezemet fogta. Ilyedt volt.. ez érthető
*A kislányáról volt szó. Aki legalább már 1 órája 49,6 C° lázzal küszködött. Nem volt semmi infruenza ,vagy járvágy..
Csak elég volt neki kint játszani a napon fél órát. A bőre forró és nedves, a homloka tűzforró ,a keze jég hideg .
Az anyuka nem tudott tovább várni. Megfogta kislányát és bevitte az egézségügyi központba. A nő sorszámot húzott és leült.
Elővedt egy flakon vizet a táskájából és a lányának nyújtotta.

-Igyál.-kérlelte az anya.

A kislánya ovatosan elvette és csak kortyolgatott belőle.

-kicsim. Innod kell akármennyire nincs erőd legyelni. De muszáj!

A kislánya megint csak kortyolgatott.*

-85!-kiáltotta ki az asszisztens néni a szobából.

Anyám megfogta a kezemet és bementünk. Ahogy beértünk az orvos és az asszisztense rohant felém. Látták ,hogy az összeesés szélen vagyok. Még egy lépést tettem és elhomájosúlt minden.

-A mentőket! SŰRGŐSEN!!-kiáltotta valami hang és utána az elhangzottak után se kép ,se hang...

Seammel korház délután 17 óra;

Szépen lassan kinyitom a szemem. A plafont bámulom. Nem értek semmit sem.
Hol vagyok!?
Mit keresek itt !?
Na és anya ,ő hol van !?...

Elkezdem mozgatni a fejem.
A kezemmel meg akarom fogni a fejemet. Mert iszonyatosan fájt...
Ahogy felemeltem a kezemet szúró fájdalmat észleltem a hajlatomnál.
Oda nézek és a látvágy nem fogad jól.
Tű. Egy szuri van a kezemben.
Jobban körűlnézek: látom anyámat ahogy ott pihen a kanapén. Most hozzá szóljak? Mit tegyek?

-Anya....- a számat és egy kis hang haggya el ,de azért hallható. Anya kinyitja a szemét és rám néz. Tártva marad a szája. Egy könnycsepp haggya el a szemét. Már mozdulna meg...de -Nem szükséges ide jönnöd anya...

-Badarság!..-idejött szépen lassan és megölelt..Megölelte a 8 és fél éves kislányát. Az egyetlen kislányát..
Pár órája még nem hitt benne ,hogy az egyetlen kislánya felkel és ,hogy még beszélni is fog hozzá. De mostmár ahogy a két karjába zarta egyetlen lányát és megfogatta magának ,hogy nem engedi el...

-Mi történt!?..-néztem a szemébe.-és miért lett besötétitve?

-Tudod.. Reggel elájultál.. Az orvosok csináltak ezt azt rajtad amiről megállapították ,hogy beteg vagy. Mármint rákos.....-kicsiként is okos voltam és tudtam ,hogy ez a szó mit jelent. Tisztában voltam vele!-Beszéltem az orvos bácsikkal,és nénikkel...

-Igem. És?..-vágtam bele a szavába.

-Ez olyan rák ami ,ha napfénnyel érintkezik..akkor..

-Mond már anya!

-Akkor leáll az agyad ,és meghalsz!-nm tudtam felfogni ,hogy soha ,DE soha nm játszhatok odakint mint a többi mormális gyerek.

××××

Legalább három napig benttartottak...
Halálra untam magam.

-asszonyom.Kishölgy.-jött be az orvosom. -jól vagyunk mostmár?

-Igen nagyon jól vagyok..Mikor mehetek haza?-az orvos csak felkacagott

-Persze . Előállítottunk egy olyan autót amivel haza mehetsz akár fenyes nappal.

-Azta !és azt hogy?

-A korháznak direkt volt egy ilyenje. Most kölcsön adjuk amíg nem lesz sajátod. Jah és ,hogy hagyan lehetséges!? Az autó ablakain olyan üveg van ami véd téged a nap kártékony sugaraitól. Szóval biztonságban vagy!

-Köszönjük dortor úr!