Íróasztal✒️

Pongrácz 9.

Arrébb rúgom a sörösdobozt és felpattanok a pingpongasztal tetejére, ahol várni szoktalak. Késel, mert mondtam, hogy csak a Keletihez megyünk sörözni, és ez neked elég ahhoz, hogy felhúzd a kínaiban vett partiruhádat, amit mindig mayo chix-nek hazudsz. Nem gáz, én pont leszarom honnan szerezted.
Amíg nem jössz, bámulom a panelt.
A Jocó, épp a gangon szívja a harmadik cigijét. Egész pontosan tudom, mert számoltam. Miután elpusztítja majd a tizediket is, be fog menni és megveri a Margót. Remélem addigra ideérsz és felszállhatunk a 95-re, akkor már úgyis az a kopasz faszi vezeti majd, aki csak legyint a januárban lejárt bérletünkre; mert a Margó kibaszott hangosan tud üvölteni és még mindig nem ment el a hangja, pedig már csütörtök van.
Két házzal arrébb, a Kanalaséknál nyitva van az ablak és kiszól a Fradi meccs meg a Kis Grófó remix. Irritáló. Főleg az, hogy az egyik, valószínűleg a kisebbik Kanalas, elhiszi, hogy ez neki is olyan jól megy, mint az eredeti művésznek, ezért minden refrént a Spotify-al üvölt. Nemsokára beszáll majd az apja is, csak ő a dalszöveg helyett a fiait fogja üvöltve kipofozni a TV mellől az udvarra. Azért a Fradi meccs fontos, na. Kanalas papa ezt nézve sportol már öt éve.
A földszinten a rácsos ablakos házban, ahová senki nem hajlandó beköltözni, mert minden héten megpróbálnak betörni a Faragó testvérek, zongorázik a Palkó. Most még zongorázik, aztán bemegy a szobájába leckét írni, mert egyetemre készül a szerencsétlen. Azt kívánom, addigra már egyikünk se lakjon itt, mire a Palkó rájön, hogy mikor a szülei éjszakánként egyedül hagyják, akkor a nagymamájától örökölt, egyetemre félretett pénzét költik valami kommersz piára és alufóliacsomagba tekert fehérítő és valami kimondhatatlan nevű vegyszer keverékére. Az valószínűleg még a Margónál is hangosabb lesz majd.