Álmok a Grundról

Add Át!

Elhihetitek, mikor már jó idő van, még elviselhetetlenebb a kémia óra. Főleg, ha a tanár több neki futás után se tudja zöldre színezni egy vegyület segítségével a Bunsen-égő lángját. Így jobb dolgon nem lévén az ablakon bámultam kifelé.

Egészen addig, amíg tarkón nem talált valami.

- Neked meg mi bajod? - fordultam hátra idegesen, mire Csónakos csak vállat vont.

- Add át Nemecseknek. - adta az egyszerű választ, majd a földre mutatott, ahol egy papír galacsin hevert.

- Azért elég lett volna, ha egyszerűen megbökdösöl, vagy valami. - motyogtam, majd óvatosan továbbítottam a papír darabot. Illetve ezt tettem volna, ha tudnék célzoni, vagy egyáltalán dobni.

- Ernő. - böktem meg a hátát. - Azt fel vennéd? - mutattam a papír galacsinra.

- Persze. - majd mikor meglátta, hogy Bokának kell odaadnia, továbbította a papírt.

Egyre jobban vártuk, hogy csengessenek, aztán mehessünk. Ahogy körbe néztem, láttam, ahogy Weisz a morzsákat rázza ki a zsebéből, Barabás túlzottan hangosan pakol, Geréb már kishíján felállt a helyéről, amit azért kicsit túlzásnak éreztem, Csele összepakolta azt kevés cuccát, amit magával hozott, tekintve, hogy piperkőc.

Végül kicsengettek, és mindannyian kitódultunk a teremből, és rohanni kezdtünk az iskola kapuja felé.

- Egyébként mi volt a papíron? - kérdeztem Bokát, mikor utólértem.

- Megyünk a grundra. Elnök választás lesz. - válaszolt.

Ch... Ez elég gagyi lett, bocsi.