There's no one like YOU |HUN|

🌵6. Fejezet🌵

-Kérem! Kérem ne bántsa!-nyöszörgött fel Hero az éjszaka közepén. Arca csillogott a verejtéktől. Teste reszketett. Fogalmam sem volt mit tegyek. Felébresszem? Hagyjam aludni? Vajon abbamarad? Ennek a gyógyszer az oka? Kavarogtak a gondolatok a fejembe. Tehetetlennek éreztem magam, de megszületett aztán a döntésem. A takarót a derekáig visszahajtottam és a karját gyengéden elkezdtem simogatni. Suttogásommal próbáltam csillapítani a nyugtalanságát. Nem sikerült. Folyton csak ismételgettem, hogy "nem lesz semmi baj". Vállát egy idő után elkezdtem lökdösni, hogy ébredjen fel. Már kínzott a látvány.

-Felébresztettelek? Sajnálom! Nagyon sokat előjön a reszketésem. A gyógyszer miatt van. Jobb is ha hazamegyek. Nem tudsz tőlem aludni.- épp próbált kiszállni az ágyból amikor megragadtam kezét.

-Ne! Maradj! Mondtam, hogy segítek!- karjánál fogva vissza fektettem az ágyba. Nem akartam, hogy elmenjen. Jó volt magam mellett érezni. Már majdnem elkezdtem érezni a pillangókat a hasamba, mire jött az agyam és Kelly is társult a pillangókhoz. Végig csúszott a nyelőcsövemen és érkezéskor szétnyomta az összes pillangóm. Akkorát esett, hogy a szívemből is letört egy ici-pici darab. Nem szabad éreznem semmit se iránta! Kellyvel járnak vagy fognak. Szeretik egymás.

-Próbálj meg elaludni. Meséljek?-kuncogtam.-Végig ébren leszek amíg el nem alszol. Leszek az éjjeli baglyod.

-Azt nem próbálnánk meg, hogy átölellek hátulról és úgy próbálunk meg elaludni? Persze, ha nem akarod nem kell, csak lehet nyugodtabb lennék.

Kinyögtem egy halk "oké"-t és a jobb oldalamra fordultam. A matrac lassan kezdett belesüppedni a hátam mögött, amitől egyre jobban dobogott a szívem. Elhelyezkedett és kezét áthajtotta felettem. Pár perc után szorosan magához húzott. Nem mertem levegőt venni se moccanni. Orrát éreztem ahogy a fülemhez érinti. A lepkék túlélték a hasamba... Kellyt felfalták és tovább szaporodtak. Túl sok ez nekem egyszerre. Szóval kezdjük ott, hogy egy hírességgel fekszek az ágyamba aki átkarolt, magához húzott és egy fejlődő kapcsolatban van, persze nem velem. May. Ne akadj ki. Na jó de! Ez azért durva. Ez megcsalàsnak számít? Kelly ezt megtudja....

-Alszol?-cirógatta fülem hangja. Nem válaszoltam. Bíztam benne, hogy azt hiszi igen. Egy kósza hajtincset ami eltakarta szemimet a fülem mögé simította és egy gyengéd puszit nyomott arcomra.-Jó éjszakát May!-Olvadok! Kaptam egy jóéjt puszit Hero Fiennes-Tiffintől!! Ha ezt ki tweetelném minden rajongója rám szállna vagy lehet nem is hinnének nekem. Pedig igaz!!

-Ébresztő!!!-ugrott rám Lara.-Ki az ágyból! El kell vinned Mayához.

-Halkabban! Hero-fordultam át a bal oldalamra, hogy rá nézzek.-nehogy fel...Hol van Hero?-nem volt az ágy másik oldalán.

-Elment. Amikor bejöttem elsőnek lepisszegett. Nem engedte, hogy felébresszelek. Kimentem utána pedig még egy darabig melletted volt aztán hazament. Megköszönte, hogy itt aludhatott és mondta, hogy majd találkozunk még. Nagyon kedves. Vele jársz?

-Nem. Csak egy jó ismerős.-erőltettem magamra egy mosolyt.

Vajon ha ráírok instagramon válaszol? Azért mégiscsak több ezer üzenetet kaphat naponta.

A kocsit elindítva rájöttem, hogy Aryához is be kell ugranom. Maya a kertben várta a legjobb barátnőjét. Larával szinte testvérek voltak. Alig lehet őket elszakítani egymástól. Borzalmas. Főleg mikor a konyhába "segítenek" sütit sütni az egész úgy néz ki mintha egy liszteszsákot felrobbantottak volna. Minden koszos őket is beleértve. De bezzeg nem takarítanak ki. Az Chloe dolga. Meg persze az enyém. Viszont örülök neki, hogy a családon kívül számíthat még valakire. Bár már Maya is a család tagja.

-Te jó ég! Kétszer is Hero Fiennes-Tiffinnel aludtál és ezt csak most tudom meg??!! Egy élő kamerát teszek rád! A moziba teljesen felfordult az életed.- akadt ki Arya.- Kelly ki lesz ettől! Alig várom, hogy lássam az arcán...

-Nem fogsz látni semmit az arcán.-szóltam közbe.-Nem mondjuk el neki. Majd Hero elmondja, ha akarja. Fejlődő kapcsolatban vannak.

-Miért? Én nem értelek! Simán összejöhetnél vele, erre átpasszolod Kellynek.- Arya csak fogta a fejét és fel le járkált a szobába.-Ez még nagyon fog fájni neked! Tudom, hogy már most is fáj, ne is próbáld tagadni. Nem kéne mindig a fejed után menned! Makacs vagy. És még hozzáteszem-folytatta mondókáját- neki tuti bejössz. Most őszintén melyik híresség hívna haza egy idegent magához mellesleg akkor ha nem gyilkos és végezni akar veled? Jah és melyik feküdne egy ágyba ismeretlennel? Nah meg persze neki ellenállni. Uh nehéz dolog csajszi. Jobban jársz ha elmondod neki mit érzel még nem késő.

Az ajtó előtt álltam és kopogás nélkül vártam a csodára. Reménykedtem, hogy történik majd valami, de persze hogy semmi nem fog. Bekopogtam. A szívem hevesen vert. A szavak kavarogtak a fejembe miközben próbáltam összeszedni gondolataimat. Rögtön a tárgyra térjek? Húzzam az időt? A várakozás hosszú leteltével csengettem. Ácsorogtam mint egy éhes kiskutya a tála felett.

-Szia. Hogy-hogy itt vagy?-dugta ki fejét Hero az ajtó mögül.

-Szia. El szeretném neked mondani... El szeretném mondani, hogy pontosan mit is é....

-Maay! Honnan tudtad, hogy itt vagyok? Éreztem, hogy keresni fogsz! Gyere be!-lökte ki az ajtót Kelly.

Ennek lőttek. Túl késő. Aryának igaza lett. 

Sziasztoook!!!! Elképesztőek vagytok!!! Amikor feltettem az 5. fejezetet még nem volt meg a 100 megtekintés, de most viszont majdnem megvan a 200!!! Az 1. fejezet közzététele előtt azt hittem a 10-20 se lesz meg. Annyira féltem, hogy senkinek nem fog tetszeni ezért még azon is gondolkodtam, hogy fel-e tegyem. Most kijelenthetem, hogy MEGÉRTE! Minden reggel s este boldogan kelek és alszok el arra gondolva, hogy nem egy olyan ember van akinek tetszik a történet. Minden napomat be aranyozzátok! Nagyon fonosak vagytok számomra! Még ha nem is ismerlek, nem is látom, hogy ki olvassa fontos nekem! (És igen TE is aki éppen ezt olvasod)

Köszönöm még ezerszer, hogy vagytok nekem! <3<3 Puszcsi, lávcsi, szercsi és csodáltos napot mindenkinek!!! <3