Egy lúzer élete (Martinus ff.)

1.

Az elmúlt pár nap abból állt hogy három srácnak a kívánságait teljesítettem. Igen csak háromnak. Érdekes módon Martinus tudott magának kaját csinálni és nem nekem kellett. Valahogy ő kedvesebb.

Első óránk töri volt ahol az óra végén a házi feladatot osztották ki.

-Csoport munka lesz. - jelentette ki. -Így csak egy példánynak kell elkészülnie. - Az első csoport Kate,Martinus, Marcus valamint Sofia a második Leo, Natalie, Charlie, Amy..

Jej még több házi....

-Sofia csapata az első világháború-t kapja. Leo csapata pedig a második világháború-t a többiekét mindjárt mondom.

-A tiéd. - dobta oda nekem a papírt Kate
-Tessék. - adta oda Marcus az ő papírját
-Te? - néztem Martinus-ra
-Majd szünetben. - válaszolt
-Oké. - néztem Amy csapata felé akik már nyújtották a lapokat

*Szünetben*

-Martinus. - szóltam bele a beszélgetésbe. -Kéne a lapod. - néztem rá
-Gyere. - állt fel majd mutatta hogy kövessem
-Tessék. - adta oda a lapot
-Köszi. - mentem volna el mikor vissza rántott
-Mikor csinálod meg? - kérdezte halkan
-Ma délután miután ettem. - válaszoltam
-Az enyém legyen az utolsó. - nézett rám
-Mert? - kérdeztem
-Öm....hát....azért....mer...könnyű. - válaszolt
-Értem. Akkor megyek. Szia. - indultam vissza a terembe. Nem köszönt vissza csak intett egyet.

*Time Skip*

Suli és kaja után neki álltam a beadandónak. Egy papírról lekelett írni a kérdéseket és arra a válaszotokat. Nem volt nehéz. Már a felénél tartottam mikor anya benyitott hozzám.

-Kislányom. - nézett be
-Igen anya? - néztem rá
-Jött egy barátod aki segíteni akar neked a háziban.
-Ki? Nekem nincsenek barátaim. - válaszoltam
-Akkor felengedem és jó tanulást. - ment ki anya rá 1 percre kopogtak majd benyitott Martinus
-Szia. - köszönt majd lerakta a cuccát
-Mit csinálsz itt? - kérdeztem
-A háziban segítek. - jött oda mellém
-De nem úgy volt hogy én csinálom? - néztem rá
-Túl sok neked. - vette ki az övét és még kettőt. Marcus és Kate papírja is nála volt. -A tiéd hol van? - kérdezte
-Épp azt csinálom. - válaszoltam hallkan
-Add ide! - kiabált
-Öm oké. - mondtam

Nem számítottam erre két éve én csinálom a házit és csak amúgy beállít egy Gunnarsen és megcsinálja a házim. Bizar.

-Én megvagyok. Te? - kérdeztem Martinus-t
-Én már az utolsó kérdést töltöm ki. - válaszolt
-Nem értem. - mondtam ki a bennem felmerülő szavakat
-Mit? - adta oda a papírt Martinus
-Két éve egy Gunnarsen szolgája vagyok és erre megjelenik egy másik Gunnarsen aki megcsinálja a házim.
-Mi ezzel a baj? - nézett rám Martinus
-Semmi csak fura. - mondtam
-Nem minden Gunnarsen ugyanolyan. - szólalt Martinus
-Martinus. Nézd én.... - nem hagyta hogy befejezzem a mondatot mert befogta a számat
-Ha nincs Kate és a srácok kérlek hívj Tinus-nak.
-Öm oké. - válaszoltam
-Áruld el Kate mit is tett veled a két év alatt? - kérdezte Tinus
-Hát cseszegetett a kinézetem miatt meg úgy minden miatt. - válaszoltam
-Szerintem jól áll rajtad a szemüveg. - mosolygott
-Köszi. - folyt le egy könnycsepp az arcomon
-Megbántottalak? - kérdezte Tinus
-Nem csak anyán kivűl senki nem mondta ezt nekem még. - nevettem
-Ikszdé. - mondta majd megölelt és a fülembe sugott...