Egy lúzer élete (Martinus ff.)

9.

Nagyon izgultam hogy fog reagálni Martinus a hajamra. Bár nem hiszem hogy akkor drámát csinálná ebből.

-Martinus nézd jön a hercegnőd! - ordított Leo majd röhögni kezdett
-Mi a fasz? Mit csináltatok tegnap? - nézett aranyosan rám
-Basztunk egy jót! - röhögött Leo
-Mivan? - nézett rám idegesen
-Martinus ez csak vicc. - közöltem komolyan
-Leo? - nézett hátra
-Veled már viccelni sem lehet? - nézett furán Leo
-Nem szeretem ha valaki vele viccel. Én vagyok az aki megmenti őt. Szeretem. Ez a fontos.
-Bocsi.
-Nekem van ma szar napom. - ölelte meg Martinus Leo-t
-Miért van ma szar napod? - néztem rá
-Kate. Idegesítő. Folyamatosan rólad kérdez és azzal szekál hogy szeretlek e téged. Őszintén azt mondtam volna hogy imádlak téged, de a te döntésed a fontos ebben a helyzetben ezért nem tudott meg semmit.
-És most mi lesz köztetek? - tette fel Marcus a nagy kérdést
-Nem tudom. - mondtam
-Vigyázunk. Nem tudnám kibírni azt ha nem lennél itt. - puszilta meg az arcom
-Remélem meg volt a nyelves csók is mert indulni kéne. - szólalt meg Charlie
-Bocsi. - indultunk el
-Jól vagy? - néztem Leo-ra
-Ja. - válaszolt
-Ne vedd komolyan amit Tinus mondott nagyszerű srác vagy és örülök hogy a barátomnak nevezhetlek. - mondtam
-Köszönöm. - bújt hozzám Leo
-Te meg Charlie vagytok a legjobb barátaim. Szóval nyugi és nincs para.
-Rendben. - húzta mosolyra a száját

Kicsit lebasztam Martinus-t hogy miért ilyen köcsög szegény Leo-val. Imád nevetni es ezzel nincs gond. Persze meg értem hogy szeret és meg akar védeni, de ezt nem úgy kéne hogy a barátokat bántjuk. Mert ugye Leo sem panaszkodhat arról hogy azért nem olyan csúnya. Szerintem aranyos és szép fiú. Bár ezt ő is látja szerintem. Vagy nem. Mindegy.

*Time Skip*

-Köszi Sofi hogy segítettél a fizika dogába. - hálálkodott Charlie
-Ja nekem is. - ölelt meg Leo
-Nem tanultok. - mondtam
-De. - válaszoltak egyből vissza
-Mi az a tantárgy amiből jók vagytok? - kérdeztem
-Angol. - mondták egyszerre
-Huh mennyit szenvedtem az angollal te jó ég.
-Szopcsi. - röhögött Leo
-Van olyan pillanat amikor komoly vagy? - kérdeztem Leo-tól
-Perszee. - nyávogott lányos hangon majd röhögni kezdett
-Hülye. - adta ki magából Charlie majd már szó szerint sírt a nevetéstől
-Am hallod Sofi. - szólalt meg Leo
-Mond? - kérdeztem
-Pénteken és szombaton nálam buli lesz és gondoltam eljöhetnél.
-Hát oké. Szerintem megyek. - válaszoltam
-Okiii. Majd találkozunk. Ja és szép a hajad. - intett majd elmentek
-Már harmadjára mondja hogy szép a hajam. - nevettem magamba

Otthon gyors megcsináltam a leckémet és utána olvastam és segítettem anyának. Mint minden este.