A Different WORLD [Avengers ff.]

2.

-Én vagyok Banner.-Szólalt meg a lila pólós férfi mellettem.-Bruce Banner, avagy Hulk.

-Értem.-Bólintottam egy mosollyal a szám sarkában.-Többiek? Hé, téged hogy hívnak?-És a pilóta felé böktem, aki egy pillanatra rámnézett.

-Űrlord vagyok. Peter Quill.-Mondta, és folytatta a dúdolást, meg a lábával való dobolást.

-És te?-Néztem hátra a mögém ülőre. Öltönyt viselt, meg egy napszemüveget.

-Tony Stark, a Vasember. Örvendek.-Villantott mosolyt, amire csak megforgattam a szemem, és visszafordultam az ülésemben.

Megint csend következett, engem pedig elnyomott az álom.

...

Quill vigyorgó arcát láttam, mikor először kinyitottam a szemem New Yorkban.

-Aaaa!-Ugrottam fel az ülésből, ezzel lefejelve Petert.-Jól vagy? Nagyon sajnálom!

-Aha...Ja.-Dörzsölte meg a homlokát.

-Akkor rendben. Viszooont...Hol vagyunk, és hová lettek a többiek?-Néztem körbe egyet hátrébblépve.

-Elmentek a Bosszúállók Toronyba, engem meg itthagytak veled együtt.-Nevetett fel halkan.

-Hé, miért nem megyünk vissza Asgardba? Ha nem probléma, vissza tudsz vinni?-Halkítottam el szándékosan a hangom, nehogy bárki is meghallja az ötletem. Pedig rajtunk kívül senki nem volt ott. Vagyis csak azt hittük.

-Hogy hova szökne a kissaszony?-Jelent meg a kabin ajtajában egy...Mosómedve? Egy fegyverrel, ruhában. Tátott szájjal néztem rá, majd Peterre, majd megint a mosómedvére, és újra Peterre.

-Mi....Hogy...mi a...?-Szóhoz sem jutottam a meglepettségtől. Szóval egy mosómedve fegyverrel a kezében az előbb hozzánk beszélt.

-Mordály! Hányszor megmondtam neked, hogy nem jöhetsz! Ha Asgardba megyek, tudod hogy nem jöhetsz!-Idegeskedett a férfi.-Bocsáss meg miatta Eyra...Komolyan sajnálom, de nem vihetlek vissza. Mordály, te pedig vissza a kabinba, ha már nem vagy engedelmes eléggé!

És a kabinajtóhoz sétált, és a furcsa állatra csapta azt. Zavarodottságom és csalódottságok eléggé furcsa kifejezést festett az arcomra.

-Komolyan nagyon sajnálom...Figyelj, elkísérlek a Bosszúállók Tornyába, aztán vissza kell vinnem Mordályt, plusz Gamora is vár rám.-Léptem ki utána az ajtón, amit aztán bezárt, és elkezdtünk egy óriási torony feléb sétálni.

Sokan megbámultak minket. Talán engem az asgardi ruháim miatt, Petert pedig a nála lévő lemezlejátszó miatt, de nem biztos.

-Ki az a Gamora?-Tértem vissza az előző témára. Most elgondolkozott, és csak hosszú másodpercek elteltével válaszolt.

-Az egyik barátom. Nem ismerheted, hisz nem nagyon járt még Asgardban.-Kaptam felszínes választ, és megint énekelgetett.

-Értem. Te nem tudod, miért kell itt lennem?-Kérdezgettem tovább.

-Mert te vagy a gyógyítás istennője, és nemsokára egy eléggé veszélyes és kockázatos bevetésre mennek. Erya...Megértem hogy ez neked nagyon furcsa...És idegen. De szükségük van rád, nem is tudod mennyire. És tudod én nagyon szívesen visszavinnélek Asgardba, de elveszteném a bizalmukat, ők pedig remény nélkül maradnának.-Sóhajtott.