I didn't mean to fall

Most már majdnem eltelt egy hét az armegeddon-ami-nem-következett-be után,és minden gyanúsan filmbe illő volt.Sem Crowleyt,sem Aziraphalet nem keresték "otthonról",és békésen üldögéltek az angyal könyvesboltjában este fél tízkor,részegen.
-sssszóval-sziszegte Crowley,aki mindig csak akkor csinálta ezt,amikor teljes kényelemben volt -szerintem a kacsák...a kacs-a kacsák tudják.
-Mit is?-nézett rá Aziraphale,akinek be kellett látnia,túl józan volt Crowley elméleteihez.
-Egyértelműen azt,hogy mi mik vagyunk.
-És pontosan mik is?
Crowley eltűnődött,ő túl részeg volt az angyal kérdéséhez.Egy pillanatra össze zavarodott.Ők most mik is pontosan?
-Hát...nem emberek?
A démon felállt a fotelból és nyújtózott egyet,de félúton majdnem elesett.A járása inkább egy sánta kacsáéhoz hasonlított,mint a megszokott sétálásához,már ha azt lehet annak nevezni.
Hosszú lábait kicsit megmozgatta egy-két nyögés kíséretében,és kijózanította magát.
-Blegh-fintorgott-ez nem a legjobb érzés.
-Még mindig jobb mint a másnaposság -tette hozzá halkan az angyal-nem kérsz egy kis kínait?Maradt egy kicsi és nem bírom megenni.
-Nem,asszem kihagyom.
Aziraphale bűntudatosan Crowleyra nézett és barátját követően ő is kijózanodott.
-Crowley,dràga,tudod gondolkodtam.
-Minden nehéz,amit először próbálsz,ne aggódj,angyal.
Az angyal most ezt elengedte a füle mellett.
-Te sosem eszel.Inni is csak alkoholt iszol.Miért?
Crowley leemelte a szemüvegét és lerakta a mellette lévő polcra.
-Van pár dolog,ami megváltozott,tudod,miután elbuktam.
Az angyal kérdően nézett rá.
-Te sosem mesélsz semmit magadról,Crowley. Nem tudom milyen voltál angyalként. Nem tudom,milyen lehett elbukni.
-És?Szeretnéd tudni?Nézd,ez a téma elég szépen el tudja cseszni a jókedvem.
-Kérlek,mondd el.
Crowley leült Aziraphale mellé és kényelembe helyezte magát.Aziraphale az arcát kémlelte,ami sok érzést magába foglalt,csak boldogságot nem.
-Elbukni,vagy elesni,vagy eltaknyolni,akárhogy is akarod hívni olyan,mintha lelöknének egy hatalmas fortyogó üstbe tele savval. Fáj. Éget. Égeti a bőröd,égeti a szemed. És akkor érzed igazán,hogy nem tartozol sehova. És sok dolgot elveszítesz.
Aziraphale csak hallgatott,nem tudta mit mondjon,talán azzal segített,hogy némán átérezte.
-De a látásomat és az ízeket hiányolom igazán.
Az angyal rámeredt.
-Ezt hogy érted?Te nem..?
-Megvan,hogy milyenek a kígyók,igaz?Nos,és nagyjából az vagyok. Vedlek.Olyan mint a nőknél a menstruáció,csak rosszabb.Csak hőfoltokat látok,meg feketét.Ízeket pedig csak szimplán nem érzek,ez nem tudom milyen velejárója.
-Oh,Crowley -Aziraphale a démon kezéhez nyúlt -ha ezt tudtam volna,akkor nem rángattalak volna el vacsorázni,szörnyű lehet csak ott ülni és -
-Nem,nem,dehogy,Zira-moslygott lágyan Crowley.
-De akkor azt akarod mondani -tört meg az angyal hangja -hogy nem látsz?úgy igazán?Nem tudod hogy nézek ki?Vàrj,azt sem tudod te hogy nézel ki?
-Dehogy,butus,vak nem vagyok. Csak elég felületesen látok,ennyi. Meg színeket nem. Olyan,mintha otthon hagytad volna a szemüvegedet,csak mint mondtam,színek nélkül. És kiváló a szaglásom szóval az alapján is tudok tájékozódni.
Aziraphale láthatóan elgondolkodott. Fontolgatott valamit,de mintha valami mindig lebeszélte volna róla. Végre megszólalt:
-És ha egy időre vissza tudnám csinálni?Mármint tudom,ahhoz hogy mi változtassunk saját magunkon engedélyt kell kérni,hát,a feletteseinktől. De ha én vissza tudnám adni?
-Ne,Zira. Ne tedd ezt magaddal.Velünk. Ránk fognak szállni,ez túl nagy csoda tétel lenne.
-De megérné. Nézdd Crowley -Aziraphale letérdelt Crowley elé -Te megérdemelnéd. Annyi mindent megteszel azokért,akikkel igazán törődsz,és legbelül tényleg jó vagy.Kérlek,most is mást teszel magad elé,lásd be,és ha kell,utána elmegyek veled,Alpha Centurai,a csodás Nebula,mind csak ránk várnak!És -Uram isten,te vérzel!
-Nem,te hülye csak..
Crowley szeméből potyogtak a könnyek,már ha annak lehet őket hívni.
-A démonok nagyja vért sír -mondta megtört hangon,miközben az arcát kezébe temette-Én nem akartam,hogy ez történjen,én nem akartam elbukni,én csak..Kérdeztem,olyan nagy gond volt ez?
Aziraphale átölelte Crowleyt,miközben egyik kezével a haját simogatta.
-Hogyha csak nem lettem volna kíváncsi,és nam akartam volna a többi angyallal lenni..
-Crowley,ne kínozd magad.Ez már elmúlt,de hé- Aziraphale a démon szemébe nézett -én itt vagyok neked,jó?Akármi is történjen.
Az ujjával letörölte Crowley könnycseppeit,amik egyre csak folytak. 
-Szeretlek,angyal.
-Tudom.