"Lord Ackerman szemei egy rövid momentumban skarlátvörösen felragyogtak. Egy pillanatra mintha a pokol lángjain keresztül betekintést nyerhettem volna a túlvilágra."
1851. Februá...
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
1851. Február 25. Viktóriánus Anglia
Én vagyok a Wilson grófi család fiatalabb lánygyermeke. Az apám vezeti anglia egyik legkeresettebb ékszerkészítő vállalatát. Londonban is számtalan műhelyük akad. Nemrég meghívást kaptunk egy estélyre, amit a fényűző Chatsworth-házban tartanak. Egy magántulajdonban lévő kastély Derbyshire-ben. Szerencsére lovaskocsival nem volt túl hosszú az út, csupán pár óra.
Ezen a rendezvényen szinte csak az ismert vállalatvezetők, színészek és énekesek vehettek részt, egy újonnan megnyílt színház megünneplése alkalmából. Az édesapámmal és nővéremmel, Petrával érkeztünk erre a bálra.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Valójában nem választhattam meg, hogy részt akarok -e venni egy ilyen eseményen. Mivel a Wilson család gyermeke vagyok, számomra kötelező megjelennem. És természetesen egy ilyen alkalomra ki kell öltözni, megválogatott ruhadarabokkal és kiegészítőkkel. Nekem a nevelőnőm, Annie segített előkészülni.
Amint a hatalmas udvarház kapui kinyíltak előttünk, az eddig halkan kiszűrődött hegedű rendkívül szólisztikus hangja egyszeriben felerősödött. Most már a teljes zenekar hangszereinek játékát tisztán hallani lehetett. A melódia átjárta egész testemet.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
A nőket gyönyörű, színes ruhák, gőgös ékszerek és drágakövek ékesítették. A férfiak inkább fekete frakkba vagy zakóba öltöztek.
