Ne nézz a szemembe ~Creepypasta~

2

Clockworkot egy kétségbeesett arccal. Az egyik fát támasztotta kezével és lihegve sietett hozzám.

-Felix! Megtaláltuk.

-Húha, Natalie - mondtam idegesen - nem mondod? Az előbb megtaláltam és.. lenyomott.

-Mi? - kérdeze nevetve - Egy tizennégy éves lenyomott?

-Most ne nevess... kérlek. - mondtam, majd befutottam a házba egyenesen Slendyhez.

Útközben elgondolkodtam azon, hogy váó.. nem dadogtam és nem pirultam el Clock előtt. Talán a rémültség miatt.

Mikor kiestem fantáziámból rájöttem, hogy amikor utoljára láttam Slendyt az irodájában volt. Bekopogtam, de nem jött válasz. Ilyenkor azt kéne csinálni, hogy megvárjuk amíg jön, de nem, én csak berontottam. Slendy nem volt ott.

Kezdtem kicsit kétségbe esni, hisz azért ez a Nina mégis nagyon erős. De nem, az nem lehet... Slender erősebb. Szóval a kétségbeesésnek is vége volt. Vagyis nem.
Semmitmondóan álltam ott az üres szobában, ahova a patkány se járt. A falak repedeztek, és átáztak. De slendy sehol.

Kicsit ténlyeg kezdtem aggódni. Igen megint... elkapott egy olyan érzés, hogy bizony Slendert nem lesz olyan nehéz megtalálni, hiszen lehet hogy éppen másokat csesz le. Általában azt szokta, amikor nem az irodájában ül, és böngészi az internetet, nehogy valaki megtalálja, ami valójában ő. Így elindultam Masky szobája felé.

Felmentem a lépcsőfokokon, majd egy határozott mozdulattal belöktem a félig nyitva maradt ajtót.
-Tim! - kiáltottam el magam.
-Az meg ki? Masky vagyok te fasz. - mondta az ágyán háttal ülve nekem. Ekkor megláttam, hogy csak a kését fényezi. Megfordult, majd megütögélte a mellette lévő helyet. Erre leültem, majd levágott egy tockost nagyon hirtelen. A nem létező szívem majdnem megállt.
-Most meg mivan? - huppantam fel az ágyról széttárt karokkal, és felhúzott szemöldökkel.
-Ezt a "Tim"ért kaptad pajti.
Ezzel ki is mentem a szobából, majd bementem Sabrinához.

Rózsaszín ajtaja zárva volt. Bekopogtam, majd kinyitotta az ajtót. Kék derékig érő haja belelobbant vörös szemeibe, majd azt el is kotorta onnan.
-Sabrina segíened kell! - kiáltottam fel kétségbe esetten, mire ő csak elkezdett nevetni. - Sabrina! Még is mi olyan vicces ezen?
-Te vagy a férfi - mutogatott nevetést visszafojtva - és mégis tőlem kérsz "segítséget?"
-Te vagy itt a legerősebb. Fizikálisan és mentálisan is!
-Pff ugyan, ott van Jeff...
-De még nála is! - vágtam bele mondatába, mire mosolyra húzódott a szája.
-Jó, legyen akkor. DE csak egy feltétellel.
-Mi lenne az?
-Kapok cukrooot! - mondta ugrándozva. Úgy viselkedik 16 évesen, mintha egy 10 éves lenne.
-Jolvan.

Sabrinávak elindultunk lefele, mikor megszólalt.
-Tulajdonképpen hova is megyünk?
-Levadásszuk Ninát. Veszélyes lehet...
Sabrina felkapta a Katanát, majd azt az oldalamhoz szegezte.
-Megszúrlak, ha nem maradsz itthon.
-Mi?
-Mindegy hagyjuk.

Haját fújta a szél, míg gyönyörü ingje csak meg se moccant a nagy szélcsapástól. Ugyan, nekem is fújta a hajamat, de sajnos én nem néztem ki vele olyan jól, mint ő. Bár, mondjuk fiú vagyok. Jaaa tényleg. Most kívülről tisztára úgy nézhetünk ki, mint egy animéből a kemény ghoulok.

-Shht! - Sabrina a karját felsőtestemhez szegezte.
-Meg tudom magam védeni..
-SHHHT! - mondta újra. - Állj hátrébb.
-De hát...
-Felix! Mondom állj hátrébb! - utasított, így hát félre álltam.
Sabrina előhúzta a katanát, majd azt maga elé szegezte. Tiszta profi. Aztán előbukkant Nina.

-Hoztad magaddal a kurvádat is? - fintorgott Nina.
-Ő nem a kurvám! - kiabáltam, majd Sabrina megint megfogta a vállam.
-Bízd rám. - mosolygott kedvesen. Azta... még soha nem láttam ilyennek. Túl kedves hozzám. Oh...

Erre Nina előrántotta a kést.
-Akkor táncoljunk, Nina.
Sabrina megindult Nina felé, majd "átugrott" rajta. De ezt így validan. Átugrott rajta. Olyan gyors.... olyan jól bánik a katanával. Én miért nem tudok ilyet? Sabrina hangos pszichopata nevetése keltett fel engem az álmodozásokból, majd csak Nina kétségbeesett arcát láttam, és Sabrina átszúrta rajta a katanát. Azta... rohadt! Profi a csaj, az már egyszer biztos. Végül Ninából kihúzta a kardot, majd odahajolt hozzá.

-Tudod Nina... én nem csak magamat védem, hanem a barátaimat is. Mert nekem legalább vannak. És most... elmegyek a "kurvámmal" Jeffhez, és csapunk egy "bulit" oké? Nem baj?
-Kussolj! - kiáltott fel hirtelen erőteljesen Nina, mire Sabrina megint belevágta a Katanát, és hangosan felnevetett.
-Ez olyan mókás... nem, Felix?
-Őmm... persze. Mókás.

Én azt tudom, hogy Sabrina egy őrült yandere csaj, aki oda meg vissza van valakiért a házból, de ilyenkor azért imádkozok, hogy édes Istenem ne én legyek az. Amúgy persze jó csaj, de... kicsit pszichopata. Bár mindenki az, én is. Láttam egy olyan videót, hogy nem lenne jó gy yandere csajjal járni, mert rossz következményekkel járhat.

-Akkor menjünk haza. - mondta teljesen. nyugodtan, Ninát hátrahagyva. Teljesen meglepődtem, hogy milyen könnyen lenyomta, amíg nekem egyáltalán nem sikerült...