No Secrets - Jin FF

3. fejezet

- Lee felügyelő az idegeimre megy. Azt hiszi mindig, hogy az ő terve szerint mennek a dolgok. Hát nagyon téved. Az, hogy az én kezembe lett adva az ügy, egyet jelent a vesztével - magyarázta Jin idegesen, közben vett egy éles kanyart és befordult a rendőrség utcájába. - Húsz perc - pillantott a karórájára. - Magával egy óra volt. Tanuljon meg rendesen vezetni, vagy búcsút inthet az állásának!

Ji Mae kimeredt szemekkel kapaszkodott a biztonsági övébe és látszott rajta, hogy megmozdulni sem mer. Arcán pedig izzadságcseppek folytak le.

- Magát meg mégis mi lelte? - nézett rá Jin érdeklődve.

- Elment a józan eszed!!! - fordult felé hirtelen a lány. - Húsz perc?? Rendesen vezetni?? Azt hittem meghalok útközben!! Úgy gondolod az ügyészekre nem róhatnak ki büntetést életveszélyes vezetésért?? Három piros lámpán mentél át, ott előztél, ahol nem kellett volna és mindennek fejébe a behajtani tilos táblánál hajtottál be a rendőrség utcájába - szeme villámokat szórt, ahogy szépen sorjában felsorolta Jin néhány törvénybe ütköző vezetési szokását.

- Hagyjuk a felesleges beszédet. A lámpa hibája, hogy nem látta, hogy jövök és nem én tehetek róla, hogy képtelennek gyorsabban menni a többi autósok - forgatta a szemét Jin. -  Inkább siessünk befelé! Még ma pontot szeretnék tenni az ügy végére. 

- Nem sieted el egy picikét el? Ha a felügyelő megérzi veszélyben van, lehet elmenekül.

- Dehogy! A rangját és a befolyását próbálná akkor felhasználni ellenem, de a törvény erősebb annál.

- Ha a törvény erősebb lenne, te is rács mögött lennél már mostanra...ilyen vezetésért... - jegyezte meg Ji Mae mellékesen.

- Nagyon szemtelen vagy - rázta meg a fejét Jin.

Ji Mae örömtelien összecsapta a kezét és boldogan elmosolyodott.

- Végre letegezett.

- Nyelvbotlás - Jin halványan elpirult és még el is fordította a fejét, hogy a szituáció ne torkoljon kezelhetetlen fázisba. - Inkább jöjjön! Menjünk be! - kiszállt a kocsiból, majd becsukva maga mögött az ajtót elindult a rendőrség bejáratához, de ott hirtelen megállította egy rendőrtiszt.

- Most nem jöhet be! Menjen el! - szólt rá szigorúan a rendőrtiszt.

- Hogyan? Mégis miért? Magyarázatot követelek! - Jin hangszínén érződött, hogy kezd kijönni a sodrából. 

- Lee felügyelő elrendelte, hogy a mai nap nem engedhetek be se ügyészt, se ügyvédet. Kérem tegyen eleget a parancsnak, nem szeretnék erőszakot alkalmazni. - szólt rá újra a rendőr és az egyik fegyveréhez nyúlt. 

Jin nyugodt póker arccal megfordult és a szemével Ji Mae-t kereste, aki pár lépéssel lemaradva, de követte őt a rendőrség bejáratig. Mély levegőt vett és erőt vett magán, hogy ésszerű érvekkel bejuttassa a lányt az ajtó túloldalára.  

- Akkor ő fog bemenni helyettem! - megragadta a lány kezét, aki alighogy odaért és maga elé rántotta. - Ő sem rendőr, sem pedig ügyész. A törvényekhez sem ért semmit. Csak látni szeretne egy iratot és már itt sem vagyunk. 

A rendőrön látszott, hogy komolyan elkezdi törni az agyát azon, hogy beengedje-e a lányt vagy sem. Végül egy aprót bólintott.

- Rendben van. Ő bejöhet, de a telefonját elkérjük. Nem küldhet magának üzenetet és képet sem készíthet. 

- Legyen - egyezett bele Jin.

- Mi történt? - forgatta értetlenül a fejét Ji Mae. - Hova megyek én be és miért egyedül?