Flo-val egész jól mentek a dolgok, majdnem minden nap átjött filmezni vagy sorozatozni. Sokat jártunk a plázába is, suli után kajálni.
Teljesen félreismertem őt, vagyis rosszul ítéltem meg. Kívülről olyan hidegnek tűnik de igazából nagyon jó ember.
Minden jól ment, megvoltunk ketten Flo-val, Alex meg maradt a csitrijeivel. Teljesen más ember lett, vagy csak én nem ismertem eléggé. De már nem érdekel, mert ő egy szemét kis ribanc.
Mindegy, nem is róla van szó, hagyjuk őt. Arra akartam kitérni hogy minden jól ment Flo-val. De Ma teljesen más életkedvel jött reggel, es égész nap egy szót sem szólt csak meredt maga elé. Nem bírtam nézni, így odamentem hozzá az utolsó szünetbe.
- Szia Flo, én ezt már nem bírom nézni, hogy egész nap szenvedsz szóval ki vele, mi bánt.
- Nem akarok most róla beszélni, várj meg óra után a szekrényemnél és majd négyszemközt megbeszéljük jó? - mondta, meg sem várva a válaszomat.
Az utolsó óra után lefutottam a szekrényemhez, gyorsan kivettem a cuccokat és siettem Florence szekrényéhez. Elmentünk hozzám. Csak mi kettem voltunk. Már annyira kíváncsi voltam.
- Szóval őmm nem szeretnéd elmondani? - kérdeztem idegesen, az újjaimat tördelve.
- Hát de... - hezitált. - Szóval ma van.. a... volt legjobb barátnőm napja... - mondta elcsuklott hangon
- Hogy érted azt hogy ,,a napja" ? - ráncoltam össze a szemöldeimet
- a.. halálának a napja... - hangja egyre halkabb lett. - öngyilkos lett két éve.. a szemem előtt vetette le magát a házuk tetejéről. Ezért is jöttem át ide. Nicolette-nek hívták. Baba korunk óta ismertük egymást. Mindent tudtunk egymásról. Legalább is én ezt gondoltam. Péntek volt, egy sima iskola nap. Péntekenként mindig hozzá mentünk, de ezúttal éreztem hogy valami nincs rendben. Az úton végig csendben volt, majd amikor felértünk hozzá, leültetett az ágyára és elkezdett beszélni. Hosszasan beszélt az emlékeinkről, meg arról hogy mennyire szeret és hogy sajnálja. Először azt hittem hogy elköltözik vagy már nem akar velem jóba lenni. De Kérte hogy ne vágjak a szavába, ezért nem kérdezhettem meg hogy mit sajnál. Bárcsak megtettem volna. Aztán elkezdett beszélni arról hogy mik történtek vele és hogy miért kell ezt megtennie. aztán szorosan megölelt, elmondta hogy szeret, sírt és kiment a szobából és a lakásból és rohant felfele. Nem értettem mit csinál, csak összeráncolt szemöldokkel néztem és hallgattam. Aztán amikor kilépett a lakásból, rohantam utána. De hiába. Gyorsan felért, mert a 8.-on laktak. Amikor felértem a tetőre, Ő már csak sétált a széléhez. Rohantam ahogy csak tudtam de megállított.
- Nicolette mit művelsz? nem kell ezt tenned itt vagyok veled, megoldjuk! - kezdtem sírni.
- Nem azért hívtalak ide, hogy ezt mond. Nem akarom ezt hallani, mert ezen nem tudsz segíteni. Csak tisztességesen akartam elbúcsúzni. És ha teszel még egy lépést, leugrok!
- Nicol, gondolj a szüleidre, rám, a testvéredre, a családodora, a barátaidra. Hát nem érnek neked semmit?
- Nem erről van szó, te is tudod. Csak húzod az időt.
- Hejj Nicol ha te mész, én is! ne merd ezt tenni! ne szórakozz velem!
- Nem jössz!
Szeretlek Florence, mindig is szeretni foglak, és az égből vigyázok majd rád. Gondolj rám. Viszlát Florence...
És leugrott. Hiába kaptam utána, már zuhant. Egy utolsó mosoly ejtett felém.
- NICOOOOOOOOL - üvöltöttem utána, majd térdre zuhantam és még jobban sírtam mint eddig.
- Órákig zokoghattam, már nem is emlékszem hogy, hogy kerültem le onnan. De arra emlékszem hogy majdnem leugortam én is. Utána hónapokig, sőt több mint egy évig durván vágtam magam és többször is felmerült nálam az öngyilkosság. Depressziós voltam, gyógyszereket is szedtem és pszichológushoz is jártam. Majdnem pszichiáterhez is. - letörölte a könnyeit. - Szóval így.
- Nem is tudom mit mondjak, nagyon nagyon sajnálom... - akadt el a szavam.
- Most hogy ezt elmondtam, nézzünk valami filmet, nem akarok szomorú lenni egész nap, kicsit hagy felejtsem el! - ölelt meg
- Hát jó! - nevettem, majd visszaöleltem.
________________________________
Szóval ennyi lenne ez a rész, 1 és fél óráig írtam remélem tetszet eeeeees ha tetszett akkor voteolj, és írd meg ha akarsz ebből a részből egy külön könyvet mert szívesen csinálok. 💘
