Néha könnyű volt elfelejteni, hogy milyen volt ezelőtt. Még csak egy hónapja történt az, amiről senki sem képes beszélni. Nem azért, mert nem akartak beszélni, csak még mindig friss a seb. Senki sem tudta túltenni magát rajta ilyen hamar. Folyamatosan csend van. Nem mintha eddig tőlük lett volna hangzavar, de már azoknak sincs gyomruk hangosnak lenni akiktől meg igen. Néha a csendben hallani lehet ahogy Hobi és Jimin próbálnak beszélgetni, hogy legalább egy kicsit eltereljék a figyelmüket. De a hatalmas csendben még azok a szavak is úgy hangzik mintha csak cincogás lenne. Próbálják túlbeszélni a csendet, de nem megy.
Taehyung egy pár napot bírt ki a dormban, aztán feladta. Az egész csapatban (legalább is abból ami maradt) ő az aki nem bírja a csendet. Egy hétre a temetésre hazament, ahol próbálta és próbálja túltenni magát, azon ami történt. Anyukája tárt karokkal várta, de szinte minden este legalább pityereg egy kicsit. Nem képes elfogadni, hogy az egyetlen fiatalabb testvére meghalt.
A többiek együtt maradtak. Arra a következtetésre jutottak, hogy talán együtt képesek legyőzni ezt a nagy csendet. Négyen maradtak, plusz Taehyung. A Jihope páros szinte minden percüket egymással töltik, mert eddig is egymást szerették a legjobban. Talán abban reménykedtek, hogy a szerelmük segít majd elfeledtetni a tragédiát, vagy legalább megvakarja a szúnyogcsípést.
Yoonginak nincsen ilyenje. A szerelme halott. Amikor azt hitte hogy fáj, amikor szakítottak, nem tudta elképzelni hogy mennyire borzalmas lesz a sírja felett állni. Sóhajt egyet, ahogy a gépe előtt ül. A zene, amit neki komponált gúnyosan néz vissza a a számítógépéről. Mindennap odamegy hogy kitörölje. Egy hónap múlva is ott néz vissza rá, anélkül hogy meghallgatta. Nem meri elindítani ebben a csendben. Véve egy mély levegőt elindul a csendes lakásban. Halk szuszogást hall Jimin és Hoseok szobájából, úgy tűnik már elaludtak. Végigsétál a folyosón, azzal a céllal hogy a konyhába érjen és igyon egy pohár hideg vizet. Végig a földet nézi, hogy ne lássa a két zárt ajtót. Halk szipogásokat hall a még halkabb csendben. Sóhajtva sétál be a konyhába, mert már úgyis tudja hogy mi történt. Számtalanszor történt már ez meg.
Belépve az ajtón megtalálja Jin-t, a földön, a sütőnek dőlve. Keservesen zokog arcát takarva. Yoongi szíve összeszorul a látványra és neki is kiszökik a könnye, amit eddig bent tartott. Lehajolva összeszedi a legidősebbet az ölébe és a hatalmas csendben, csak két férfi sírását lehet hallani.
