Szerelem egy véletlenből! (Nalu ff.) ~Befejezett~

Az igazság

Natsu;

Visszajött. Vagyis jöttek. 5 év után újra láthatom az én Luce-mat. Amint megkérdeztem kié a gyerek akkor a kislány rámkapta a fejét. Elkezdett könnyezni.
-Kicsim..-mondta Luce-Menny csak!-bíztatta. A kislány sírva lejött és a nyakamba ugrott. Olyat mondott amire senki se gondolt volna.
-Apa!-sírta-Olyan jó hogy itt vagy!-mondta pöszén. Én ledermedtem.
-Az.... Én.... Kislányom?-kérdeztem Luce-tól. Ő bólintott és lehajtotta a fejét.-Ez..... Akkor estél teherbe?-utaltam a buli utáni hogy is mondjam hogy családbarát legyen..... Elfoglaltságunkra.
-Igen...
-Na most már magyarázattal tartozol Lulu!-szólalt meg Juvia
-Juv....-mondta és a kezet ölelésre tárta Juvia meg a nyakába ugrott. A kicsilány felnevetett kiugrott a karjaimból és Luce-ékhoz ment.
-Anya anya!-kezdte. Mindenki meghatódott de még Gajeel is-Csopiöli??-kérdezte a két lány felnevetett és magukhoz húzták a kislányt.
-Tényleg!-jutott vmi az eszébe Erzának-Mi a neve?-kérdezte
-Nashi Dragneel Heartfilia vagyooook!-mondta a végét elhúzva. Mindentudóan elmosolyodott a céh én meg elpirultam. Talán még fel se fogtam teljesen.... Van egy lányom!
-Mentségemre szóljon hogy nem én ragazkodtam a Dragneel-hez.-mondta vigyorogva
-Akkor ki?-kérdeztem
-Anya! Ők még nem is tudják?-kérdezte Nashi
-Nem.-mondta Luce
-Miről is kéne tudnunk?-kérdezte Gray
-Majd meglátjátok.-mondta Lucy sejtelmesen
-Anya!-mondta a lányom
-Igen?-kérdezte a szerelmem
-Hiányzik a nyagyapa!-mondta
-Shh... Lelövöd a poént!!-mondta neki gyerekesen Nashi meg felnevetett Juvia meg úgy nézett Luce-ra mint a világ megváltójára
-Úr isten!! Kom??-kérdezte Juvia Lucy meg bólintott-Na de mostmár kiváncsi vagyok hogy hogyan sikerült teherbe esned!-mondta a többiek meg egyetértően bólogattak. Luce lejött mellém Nashi-val a karjaiba.
-Hát az úgy volt....-kezdte Luce-Emlékeztek a bulira 5 évvel ezelőttről?-kérdezte és mindenki bólintott-Hát egy kicsit nagyon sokat ittunk és Natsu nálam akart aludni... Én meg se lepődtem rajta.-sandított rám és elvigyorodott-Hazaértünk és hát.... Akkor!-monta el röviden tömören. Mindenki elvigyorodott.
-Mi ez a hatalmas mágia amit benned érzek?-kérdezte a nagypapi
-Jaaaa.... Hát Juv biztos elmesélte.-mondta
-Persze csak azt nem mondta el mi az a hatalmas erő.-mondta Gajeel
-Hát....-mondta Juvia
-Sárkányok vagyunk!-hadarták el
-MIII?!?!-kiáltottuk fel
-Hát igen...-Mondta Luce
-Nashi!-szóltam a kislányomnak. Ő rámnézett-Neked mi a mágiád?-kérdeztem
-Tűz sárkányölő.-mondta
-Értem.-mondtam
-Megmutatjátok hogy hol laktok?-kérdezte Levy
-Persze Levy!-mondta Nashi. Mindenki nagy szemekkel nézett rá
-A sárkányszokás szerint a gyerekünknek át kell adnunk az emlékeinket.-magyarázta meg Juvia
-Ja értem.-mondta Gray
-Mindet?-kérdeztem vörös fejjel. Nashi rámvigyorgott
-Igen.... Mindent!-mondta. Lucy elnevette magát. Nagyon hiányzott. Közelebb mentem hozzájuk. Luce füléhez hajoltam
-Hiányoztál Luce!-súgtam neki
-Te is nekem Natsu!-súgta vissza-Meg persze ti is nagyon hiányoztatok!-mondta a többieknek
-Nekünk is hiányoztál húgi!-mondta Gray
-Húgi?!-kérdeztük egyszerre
-Gray akart így hívni, én meg megengedtem neki!-mondta Lucy
-Anyaaaa!-mondta a kislányom
-Igen Kicsim?-nézett rá Luce
-Mennyünk haza!-monda-Ti is gyertek! El fogunk férni. Hatalmas a házunk. Bár a Heartfilia villánál kissebb.-monda cukin-Van nektek egy meglepetésünk!-nézett rám, Wendy-re és Gajeel-ra
-Igen-igen.-mondta Luce.
-Anya!-nézett a szerelmemre könyörgőn. Luce elmosolyodott és bólintott. Nashi felém nyújtotta az anyja kezéből a kicsi kezeit jelezve hogy vegyem át. Megfogtam és átvettem.-Kíváncsi leszek az arcukra!-mondja Juvia-nak és felnevet.
-Mi is!-mondja szinkronba Lucy és Juvia.
Elindultunk. A lányom a kezembe van és ölel. Mélyen szipogja be az illatom. Meg kéne kérdeznem Luce-t hogy nem lenne-e először a barátnőm. Majd utána a kezét is megkérem. Feltéve ha igent mond... Érzem magamon Lisanna gyilkos pillantását. Todom hogy szeret engem de meg kell értenie hogy én csak Lucy-t szeretem. Mira-tól bocsánatot is kértem amiért összetöröm a húga szívét, de megértette.
-Megérkeztünk.-mondta a két legfontosabb lány az életemben. Beléptünk.
-Megjöttetek?-hallottam három külömböző hangot. Az egyik illat túlságosan is ismerős volt. Kijött három felnőtt ember.
-Nagyapa, Metalicana bácsi, Grandine néni!-kiállt fel a lányom. Kiugrott a kezemből. Nagyapa?! Igneel.... Odafutott az Apámhoz és a karjaiba ugrott.
-Apa?!
-Anya?!-kérdeztünk hárman szinktonba csak Wendy mást mondott.
-Ideje lesz elmesélnünk mindent..-mondta Igneel

Sziasztok! Itt van az új rész. Remélem tetszett. Az esetleges helyesírási hibákért bocsi! A kövi részig;

Puszii!!😘😘😘