Egy Bikás hét

2018. 07. 20

Most vagyok másodjára a Bikában. Igazából nem tudom miért jöttem el megint. Annyira nem volt király az előző bár nem volt rossz se. Lehet, hogy csak azért jöttem el mert a nővérem agyba főbe dicsérte ezt a tábort. Amúgy a téma a Narnia amit egyébként nagyon szeretek. Szóval biztos jó lesz. Kezdjük az elején szerintem mi történt ma.

Apával kimentünk a vonatállomásra ahol egyből találkoztunk a Bikásokkal. Egy nagy gyereksereget megtalálni nem nehéz. Ahogy körülnéztem megláttam Brigit akit már több mint 3 éve nem láttam. Nagyon meglepődtem és oda rohantam hozzá mire ő is meglepődött, hogy ott vagyok. Egy picit beszéltünk mire egy lágy elém jött és megkérdezte, hogy emlékszem-e rá a tavalyi Bikából? Én pedig kicsit fogyatékos fejjel ránéztem és közöltem, hogy az arcára emlékszek, de a nevére nem.  Kiderült, hogy tavaly a nővérem családjába tartozott és Lillának hívják. (Bikában ugye sátrakban alszunk és külön vannak szedve az emberek egy "családba" mert, hogy ugye arra a hétre az a közeg lesz a családja) A táborvezetőtől kaptunk egy táblát amit a nyakunkba akasztottunk. A nevünk volt rajta és a cél, hogy hova tartunk. A hátlapján az enyémnek meg egy kék szarv. Kicsit rabnak éreztem magam, de amúgy vicces volt.  Végül felszálltunk a vonatra és Lillát elvesztettem. Beszélgettem Brigivel, hogy mi újság vele. Kb öt perc múlva már depressziós voltam. Kiderült, hogy nem szeret táborozni és reggel nem is akart elindulni, mert a kutyáját elütötték és ő találta meg az úttesten és ilyenek. Majd megérkeztünk az állomásra és kezdődhetett a túra. Nem volt túl beszédes hangulatában, így nem igazán kérdezgettem és csak csendben mentünk egymás mellett. A jó hosszú túra végét egy szekrény zárta. Tudni illik, hogy Narnia bejárata a szekrényen túl van. Ezért onnantól kezdődött a tábor területe. 

A fákon fehér hungarocell golyók voltak ami a havat imitálta. mikor a tisztásra értünk volt ott egy lámpaoszlop mint ahogy a könyvben is van. Ekkor előkerült Tumnus a faun. Az egyik segítő eljátszotta őt és egy másik pedig Lucyt. Utána meghívott minket estére a faun magához egy kis teára és sütire. Bár én nem szeretem a teát. Aztán meg kellett találni a családokat. Kiderült, hogy ami a hátoldalán volt kék szarv a táblámnak az egy kirakós darab és meg kellett ez alapján találnom a többieket és kirakni a képet. Mikor sikerült minden darabot a megfelelő helyre raknunk egy kék unikornist láttunk. Igen mi voltunk az Unikornis család. Aztán jött az ebéd. Még mielőtt nekieshettünk volna enni megjelent a gonosz jégkirálynő Jadis. A szolgái azaz a két törpe (amúgy csak annyiban látszódott, hogy törpék mert a sapkájukon volt egy hosszú fül varrva) pedig elmondták, hogy ő az uralkodó és őt kell szolgálni és, hogy ezeket kell betartani: 

Mindenkinek fekete pólóban kell járnia, csak grízes tésztát lehet enni és amíg nem mondja, hogy lehet enni addig senki sem nyúlhat az ételhez. És aki ezek közül bármit is megszeg annak büntetés fog kiosztani. El kell ismerni Réka nagyon jól tudta játszani a gonosz boszit. Kaja után kezdődött a sátrak kidíszítése. Akartunk csinálni egy unikornist fából és ahhoz kerestem eleinte megfelelő alapanyagot.  De végül inkább kukát építettem Lillával. (egy családba kerültem vele és Brigivel pedig nem ) Tavaj is én csinálta a kukát a családapámmal Robával és Mártival és a vége úgy sikerült, hogy majdnem az összes fát amit a kuka építésre akartunk használni azt eltörtük. Idén is Roba volt a családapám és mikor meglátta, hogy mit ügyködök megszólalt, hogy már megint a kuka készítésnél vagyok. Így lehet, hogy nem vicces, de akkor én nagyon nevettem. Végül mindenkire kellett tenni egy unikornisos csillámtetkót. Én nagyon ellenkeztem, de sajnos rám rakták mert azt mondták muszáj. Aztán elmentünk vacsizni. Megint grízes tészta volt úgye de most a konyhások legalább adtak rá kristálycukrot. Mikor visszamentem a sátramba megtalálta a pogácsámat amit a nap felmelegített így jóízűen megettem. Lilla megkínál karamellás pop-cornnal ami nagyon finom amúgy. Utána pedig jött pár staffos (a staffosok olyan segítők akik nincsenek beosztva családba és nem konyhások) egy nagy fekete kukazsákkal és azt mondták mindenki dobja bele a kajáját a királynő parancsára. Még szerencse, hogy előtte megettem a pogit. De sajnos Lillának bele kellett dobnia a finomságot. És aki nem volt ott éppen annak bementek a sátrába és kihozták a kajáját és belevágták a zacskóba.  Bár volt pár srác aki a kajáját eldugta az erdőbe. Majd este a nagy sátorban  Rengeteg égő gyertya mellett ami nagyon jól nézett ki Tumnus elmesélte, hogy hogyan keletkezett Narnia. És persze kaptunk sütit és teát is bár én nem kértem teát. Majd ezután a családdal betelepedtünk az egyik lánysátorba mind a 21-en.  Élősszőr a feladat az volt, hogy mindenkinek mutatnia kellett valamit ami rá jellemző vagy amit nagyon szeret.  Volt egy srác aki a teljes fülét a füllyukába gyömöszölte majd kipattintotta. Elég durván nézett ki. És miután mindenki mutatott valamit el kellett mondani, hogy miért ezt mutattuk. A srác válasza az volt, hogy kiskorában mikor nagyon fázott a két ujja közé tette a fölét és úgy aludt, ezért eltörtek a porcok a fülében és, így tudja ezt megcsinálni. Végül mindenki elment a saját sátrába. Az én sátramba 8-an alszunk. És van egy lány aki tavaly is az én családomhoz tartozott. Onnan jegyeztem meg mert utálja és fél a hangyáktól. Én szerintem meg cukik és vagányak mert fel tudják emelni a testük háromszorosát. Na mindegy. Ma ennyi történt.