Sf9 Onehost

👨‍❤️‍👨⏳⏰TaeChan👨‍❤️‍👨⏳⏰

Chan :

Minden egy átlagos napon kezdődött a születésnapom után elhatároztam hogy, elmegyek dolgozni mert bizonyítani akartam a szüleimnek.
El is mentem egy étterembe dolgozni kicsit valjuk  be féltem ettől az új dologtól ez volt az első munkám.
Tanítgattak mikor oda jött hozzám egy fiú beszélgetni először meglepett
és azt gondoltam hogy, "úr isten ez meg mit akar?" de nagyon jó fejnek tűnt és aranyosnak .  Minden nap bejártam még suli közben is dolgozni nagyon fáradt voltam..fájt a lábam és a fejem kint takarítottam mikor meg jelent újra felém tartva ,meg álltam a seprűvel a kezembe és , csak néztem rá.
- szia segítsek valamiben?bajvan ??szomorúnak tűnsz.*érdeklődve bámult.

-szia nem kell.. csak fáj a fejem.

- vegyél be gyógyszert.* mosolygott én meg rá mosolyogtam nagyon meg fogott a tekintetével.

- na már ezért meg érte ki jönni hogy, mosolyogni lássalak.

Amint ezt meg hallottam nagyon zavarba jöttem nem tudtam mit kellett volna mondanom de kicsit éreztem hogy szívem hevesen kezdett dobogni. A vendégek felé néztem és, még inkább hasonlítottam egy paradicsomra.

- inkább menj vissza a kasszába* zavaromba takarítottam tovább de, nem értettem mi volt ez ami az előbb történt. Jajj ezt bárkinek mondhatta nem történt semmi..haza érve lefürödtem befeküdve az ágyba próbáltam álomra hajtani a fejem de nem ment eszembe jutott és le játszódtak az előttem történtek és akaratom ellenére is elmosolyodtam.
Ezekkel a gondolatokkal hajnalban elaludtam.Pár héttel később Beszélgetni kezdtünk messengeren egyre jobban érdekelt de , közben féltem is hogy, csak hülyéskedik..
Egyik nap a suliból jöttem ki gyomor ideggel mindig azt hajtogattam a barátimnak bárcsak látna úgy ahogy kinézek normális ruhába szépen nem csak a koszos ruhában fáradtan..  lépkedtem az autó felé és , be ültem mellé . Meg győzött hogy menjünk el kajálni az egész utat végig beszéltük. Mikor oda értünk be ültünk rendelni addig ameddig nem hozták az ételt minden téma emlék szóba jött és, sokat nevettünk akkor tudatosult bennem hogy, mennyivel másabb mint a többi és, én mennyire biztos voltam abban is hogy ,a szívem fájni fog mert tetszett. Mikor kihozták a kaját órákig bent ültünk és beszélgettünk.
                       * jelen *

- és apa mi lett a két fiúval?* kérdezte lányom a póniát szorongatva álmosan miközben meséltem.

-  össze jöttek boldogok voltak egybe költöztek össze házasodtak és lett egy gyönyörű kislányuk na aludj szépen.

- jóéjt apa..* elaludt

-jóéjt * mosolyogva rá néztem a jegy gyűrűmre és elmosolyodtam.