Sf9 Onehost

✈️❤️DaSeong❤️✈️

Dawon szemszög:

Már vagy 2 éve nem vagyok otthon ,félre értés ne essék nem költöztem ki vagy, egyebek csupán csak a tanulmányaim miatt vagyok kint . 20 éves vagyok és, van egy gyönyörű párom Inseongnak hívják akivel,5 éve alkotok egy párt ,nagyon szeretem őt sajnos viszont ,ebben a 2 évben ki kellett jönnöm Amerikába a tanulmányaim befejezése végett és, távkapcsolatban kényszerültünk de, nem telt el úgy nap hogy, ne beszéljünk, aludjunk el együtt vagy valami. Ő volt az én támaszom ebben a 2 évben is szuperül tartotta bennem mindig a lelket és, lelkesen segített mindenben amiben csak tudott . Sajnos csak ünnepekor láhatom de, szerencsére ennek vége mától mert be fejeztem a tanulmányaim . Szerelmem már dolgozik szegényem nagyon le van terhelve, titokban néztem magunknak egy házat amit a szülei segítségével intéztem el. Már régóta terveztük az össze költözést de, most sor is kerül rá. Ő nem tudja hogy, már csomagoltam a holmijaim és, megyek haza hozzá. Már mivel dolgozott ő, ezért már beszéltem vele mielőtt ment volna melózni. Be pakolva a cuccaim el végeztem az esti teendőim és , bújtam az ágyba hogy, álomra hajtsam a fejem. A nagy izgalomtól max 3-4 órát ha aludtam görcsbe rándult a gyomrom olyan izgatott voltam. El végeztem a reggeli rutinom és, próbáltam pár falaltot le tuszkolni a torkomon hogy, ne legyek rosszul az úton. Amint ezekkel meg voltam a bőröndöm le cipelve egy taxit hívtam ami el is szállított a repülőtérre már csak vártam hogy ,induljon a gépem szerelmem írt hogy haza ért gondolom nemsokára alszik .Amint indult a gépem gyors el foglaltam a helyem és, az egész úton sorozatot néztem hogy, kicsit oldjam a feszültséget is próbáltam enni is mikor, már nem liftezett a gyomrom az izgalomtól. Amikor meg érkeztem taxival el vitettem magam a házhoz amit meg vettem és, le pakoltam a holmijaim amint ezzel meg voltam az utam egy virágosboltba vitt ahol csokrot csináltattam neki és be menve egy ékszerész boltba vettem egy jegyűrűt meg ígértem neki ha vissza jövök minden álmunk teljesülni fog. Amint meg voltam ezekkel el indultam Inseongékhoz . Amint oda értem kopogtattam a bejárati ajtón mikor ki nyitódott és, egy fáradt gyönyörűség lépett ki rajta amint meg látott mint aki sokkot kapott volna majd utnak eredtek a könnyei és a nyakamba borult..

- Dawon..hogy hogy itt vagy..é..és miért nem szóltál? annyira hiányoztál!

* Lassan el tolva magamtól le töröltem a könnyeit .

- Igaz meg késve..de Boldog Valentinnapot szerelmem..* Nyújtottam felé a virágot de az ékszert még nem.

- Oh édes..köszönöm. de, igazán szólhattál volna hogy, haza jössz itt is maradsz??

- igen többet nem megyek el kicsim . *Mosolyogva bámultam ahogy, szagolja a virágot .

- Dawon hogy hogy az egyik mű virág?* kuncogott.

- Direkt mű mivel addig foglak szeretni míg az összes el nem hervad .* Könnyes szemekkel kémlelt engem mikor le térdeltem a kis dobozkával.

- El kezdődik az az élet amiről álmodoztunk oly hosszú éven át..

- Szeretlek Dawon..

- Én is szeretlek Inseong..* Csókot váltva ujjára húztam a gyűrűt.

Sziasztok ne haragudjatok hogy, ritkán vannak részek .💖Kis lájtost hoztam el nektek ma remélem tetszik ha igen nyomd meg a csillagot✨️ kövesd a többi könyvem is a profilomra kattintva .👀💖 Puszilok mindenkit legyen szép napotok.❤️