Tiéd a lelkem - 2. rész

1K 78 9
                                    

Már 3 napja, de Jeongguk még mindig próbálta összerakni hogy mi a fene történt. Miután a démon - Jimin - elment, próbálta megcsípni magát, hátha felébred, de amikor nem történt semmi, egyszerűen lepillantott a papírlapra amit a munkatársai adtak neki, és küldött egy dühös körüzenetet. Mindannyian nevetős emojival reagáltak, tehát egyértelmű volt, hogy tudták mivel találkozna. 

És akármennyire is próbálta, nem tudta kiverni Jimin arcát a fejéből. Olyan gyönyörű volt, valószínűleg sokkal gyönyörűbb mint akit Jeongguk valaha is látott, aminek van értelme figyelembe véve hogy mi is Jimin valójában, és miután utánanézett az Incubisoknak, még mindig nem volt képes felfogni mennyire közel volt ahhoz, hogy lefeküdjön egyel. Még soha életében nem szexelt, így hirtelen egy idegen rajta, aki megérintette...

A bőre még mindig égett. 

Úgy tervezte, hogy eldobja a papírt az idéző varázslattal, és egyszerűen csak elfelejti ezt az egészet, de egy kis része máshogy döntött. Emlékezett rá milyen érzés volt Jimin ajka az övén, és hogyan dörgölte ágyékot az övéhez, komolyan, mintha sosem találkozott volna még Jeonggukhoz hasonlóval, de Jeongguk nem volt hülye. Tudta hogy (nyilván) nem ő volt az első aki megidézte, de ahogy Jimin ránézett, még mindig felgyorsította a szívverését. Később azon az estén végül kiverte magának, képtelen volt kiverni Jimin arcát a fejéből. Nem árt ha egy démonra maszturbál, igaz?

Azonban Jeongguk azt vette észre, hogy még egyszer a papírra mered, és a körre, amit újra festett a földre.

Ez hülyeség, gondolta.

Újra elmondta a szavakat, ez alkalommal több önbizalommal, és ugyanaz a ködfelhő borította be a lakást, miközben a világítás vibrálni kezdett. Egy ismerős alak jelent meg a kör közepén, és Jeongguk várakozóan visszatartotta a lélegzetét.

"Mi a– Oh az isten szerelmére, már megint te," nyögött fel Jimin amint meglátta.

Nem tűnt valami boldognak, amit Jeongguk természetes reakciónak vélt, figyelembe véve a legutóbbi találkozásukat.

"Uh, szia" köszönt idegesen.

"Kapsz 3 másodpercet hogy megmagyarázd miért idéztél meg megint, mielőtt letépem a rohadt fejedet."

"Én...uh...szerettem volna..." halkult el, bizonytalanul hogy is kéne felhoznia a témát.

"Nincs időm egész nap, kölyök." tette Jimin keresztbe türelmetlenül karját a mellkasa előtt.

"Te...tudnál...velem?"

Jimin felvonta egy szemöldökét. "Te most szexre próbálsz kérni?" Jeongguk bólintott miközben az arca felmelegedett, mire Jimin hirtelen elvigyorodott, és hegyes fogak villantak elő a szájából. "Lám, lám, lám..."

Egyfajta kérkedéssel lépett ki a körből, ami Jeonggukot szinte azonnal felélesztette, és egyik kezét a mellkasára téve gyengéden az ágyára nyomta Jeonggukot, amíg szétterpesztett lábbakkal el nem helyezkedett az ölében egy nagyon ismerős pozícióban. Jimin még gyönyörűbbnek tűnt mint legutóbb, az öltözéke nagyon hasonló volt, de messze többet mutatott, a laza felső anyagának mélyebb kivágása volt a mellkasánál, és a nadrágja szűk volt, kihangsúlyozva a fenekét meg a combjait. Egy hosszú, lógó fülbevaló volt a bal fülében, miközben lehajolt hogy megcsókolja Jeongguk fedetlen nyakát.

A csípőjük egymásnak dörgölőzött, de ez alkalommal Jeongguk nem félt vagy küzdött a menekülésért – akarta ezt.

"Mm, valaki sokkal fogékonyabb ezúttal." búgta Jimin, ajkaival kísérve bőrét egészen fel a füléig. Egyik keze becsúszott a testük közé, így tenyerével körbe tudta fogni Jeongguk nadrágjának elejét, a másik kezével pedig felemelte Jeongguk állát, miközben a torkát harapdálta és szívta. "Feltételezem meggondoltad magad?"

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Mar 22, 2020 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

Jikook Fordítások Donde viven las historias. Descúbrelo ahora