Az új fiú

2.rész

- A szemtelenkedésedért még kapsz...szerencséd hogy most becsengettek - mondta nyugodtan...remek ..szóval vagy meghalok vagy megkínoz...nem tudom melyik a jobb...mindegy is../suli után/..utolsó óráról hamarabb elkéreckedtem..ami Jungkooknak is feltűnt de nem jött utánam...ezaz..Isten szeret...ez az öröm hamar elmúlt ugyanis a kapunál ott voltak Chanyeolék...nagyon el voltak foglalva ...szóval megpróbáltam el osonni mellettük...de Sehun észrevett...
- Nézzétek ki próbál minket kerűlni....- óhhh te ....az ilyenek miért nem ássák már el magukat?....istenem....
- Ohh kicsi Tae miért menekülsz?....- kérdezte Chanyeol gúnyolkodó nevetéssel...
- Miért bazdmeg?...szerinted miért?..- motyogtam halkan....
- Hogy mit mondtál?.. - jött oda már kicsit se nevetve....és neki vágott a kapunak..nem hiszem el..ez mindenki mániája?...próbáltam levenni a kezét magamroól dehát..méretarány..ő 185cm..én meg 170cm...(ja igen a storyba Jungkook is felhőkarcoló..Taehyung meg alacsony)....és hát izmosabb is....mongyuk engem nem nehéz felűlmúlni...szinte már alig érte a lábam a földet annyira felemelt...már lábujj hegyen áltam amikor ráfogott a nyakamra...már megint...miért engem kell mindíg basztatni?........
- Túl nagy a szád te kis nyomorúlt... - ..tudom mondták már..ezzel a mondattal a főldre dobott és elkezdett rugdalni...tudom nem férfias dolog de én meg elkezdtem sírni...amilyen erővel csinálja megint befog lilulni...amiket eddig csinált szerintem még azokse múltak el...kb fél perc múlva abba hagyta a rugdalást...amikór megpróbáltam kinyitni a szemem..épp csak annyira ment hogy lássam..most Chanyeol van a földön....Nem tudom ki küldte Chanyeolt a földre....de hálás vagyok neki...ugyanis már alig kaptam levegőt...még hallottam valakik veszekedését de ebben a percben...elvesztettem az eszméletem...egy korházi ágyban keltem fel ...Hobi ott volt mellettem...istenem de örülök neki....Hobi amint meglátott könnyes szemekkel felált és megölelt....vagyis inkább ,,rámvetődött" amit egy szisszentéssel jeleztem neki..hogy nem a leg kellemesebb...de Hobinak elnézem...szerencsétlen annyit aggódik értem...ebben a pillanatban betoppantak anyuék.....anya megismételte Hobi tettét...ő is rám vetődött könnyes szemekkel...nem akarom hogy aggódjanak értem..apa már kicsit finomabban de ő is megölelt....igaz hogy általában nincsenek itthon..és nem vagyunk sokat együtt...de most nagyon hiányoztak....nem történt semmi komoly csak pár lila folt...már megszoktam...Hobitól még a korházban megkérdeztem hogy , nem-e tudja ki hozott be?...de nem tudta őt is csak a nővérek értesítették../1nappal késöbb(kedd)/....jelenleg itthon fekszem...most csak 2 napra írtak ki...pedig ilyenekért ki szoktak 1 hétre..szóval csütörtökön kezdődhet újra a rémálom..na mindegy...anyáék még a korházban velem voltak ...de ma már mentek dolgozni...ha jól tudom most el kellett utazniuk ...de mindíg hagynak itthon pénzt..sokat..pedig mondom nekik hogy fölösleges..igaz amennyi arcápolót kenek magamra ahoz kell pénz...meg hát ott a bankkártyám amire apám mindíg utal..nem értem miért csináltatott..mindíg arra fogja hogy jobb lessz így kezdeni a 18-at...mély belemerülésemet a csengő zavarta meg...Remek...nem tudom ki zaklat de kinyírom...ahogy nyitottam az ajtót megpillantottam új osztály társamat..Jungkook....hát ez?...mi a *.?.....honnan tudja hol lakom?....ez nagyon para....meg eleve minek jönne el hozzám?...mire feltettem volna magamban a többi értelmetlen kérdést...végre megszólalt...
-Egyedül vagy?..-,,kérdezte"tök közönbösen...chhh...miért akarja tudni?...mi folyik itt?....
-Közöd?..-,,vágtam hozzá flegmán...ami látszólag nem tetszett neki...jött volna beljebb..de rá csaptam az ajtót vagyis...háttt..akartam...de az a cula oda tette a lábát....az állat...nem is ismer miért terrorizá?.....
-Azt kérdeztem egyedül vagy?..- lökte be egyszerűen az ajtót...mire én a seggemre estem... - Áuuuu...Hülye vagy?...- kezdtem panaszkodni...szegény popóm...
-Jól vagy drágám?.-.beszéltem a saját hátsómhoz...
Hát igen ...ha van valami amit szeretek magamban..az az arcom és a seggem....mind a kettő tökéletes.....
Ezt a meghitt pillanatott ..drága osztálytársam rontotta el...aki sétálni kezdett felém...mire hozzám ért...már kb elmondtam magamban vagy 20 ,,miatyánk-at"....
-Elég szarúl állok matekból..- kezdett neki...
-Kérdeztem?..- miért nem bírom befogni ha vele beszélek?...egyszerűen hajt a vágy hogy vissza pofázzak.....ebből még egyszer baj lesz....nem tévedtem....polómnál kezdve fel emelt ...
- Nem nagyon érdekel ez az egész ...de nem akarok megbukni , ezt a pár hónapot át akarom vészelni..és a tanár hozzád küldött..ma még nem kell de holnap gyere erre a címre-...át nyújtott egy cetlit...jézuss..ez a város egyik luxus negyede...wooww.... -Ha nem jössz ..megbánodd...- suttogta a fülembe amire a végén rá is harapott...Aztán fogta magát és elment...most tuti van egy 200 a pulzusom..jézusoomm..meghalok...szóval korepetálnom kell a suli rossz fiúját....de jó...tervezhetem a temetésem...amúgy meg fel vagyok mentve , mit zaklat?..addig nem fogok menni...meg amúgy sincs kedvem...nem akarok meghalni.../másnap..(szerda)/...elég későn keltem fel...11:00...általában 7-8kór kelek....na mindegy..nem mintha lenne valami dolgom...mongyuk még írnom kéne annak a gyökérnek hogy max csütörtökön megyek..

..mivan most?....féljek?...meggyilkol?..vagy csak simán hagyja az egészet?...miközben még ezen gondolkodtam...nyitódott a bejárati ajtó..ohh..yeee...
-Anya hoztál rament?....-,,kiabáltam lefelé"...semmi válasz...diiikkk...le se sz*r...
-Anyyyaaaa!!!!..-..megint semmi....hát hogy a **....fhuu...,,nyikorog a lépcső"..mivan?...miért nem szól hozzám?lenyomódik a kilincs..és bejön rajta..Jungkook...hát hogy a rohadás vinne el..ezt nem hiszem el....
- Mit keresel te itt?..-szóltam hozzá erényesen...
- Szóval nagy a szád még mindíg?..- mosolygott rám perverzen....de debil feje van....
- Jolvan nyuszi nyugi... - gondoltam itt a nyuszi fogaira..ami amúgy rohadt cuki.. egyből elsötétűlt a tekintete...ahhaaa...szóval nem tetszik neki ez a becenév...lassan és kimérten közeledett felém...fel akartam kelni az ágyból..de amint fel áltam...vissza lökött rá...