A háztömb előtt találkoznak, három év után újra.
Csónakos nyúzott, sápadt. Amszterdamból jött, a függőségei maguk alá gyűrték, de már hónapok óta tiszta.
Boka szeme szomorú. Otthon maradt, hogy családot alapítson.
A depressziója megakadályozta.
Geréb a frontról jött, bottal jár, fél lábát húzza. Látta a poklot.
Csónakos a fogát csikorgatja, az öklét emeli rá.
Úgy volt, hogy együtt vágnak a világnak, és Geréb lelépett katonának.
- Elárultál – sziszegi.
- Ne üsd meg – szól Boka csendesen – Hazajött, mert belefáradt. Mint te.
Csónakos ökle megremeg, és Geréb nyakába borul.
- Az álmok nem válnak mindig valóra. – súgja Boka.
Sírnak mind a hárman.
CZYTASZ
100szavas július (PUF)
FanfictionJúliusban kihívtam saját magamat egy minden-napra-száz-szóra a PUF fandomról. Nem sikerült időre befejeznem, de végül mégis készen lett, szóval itt van a kis csokrom. :)
