Horizont ~Jikook ff~

1. Első fejezet - Meglepetés

Jimin POV.

Ilyenkor nem gondolkodom.
Csak cselekszem.
Ugrok.
A testemet átjárja a hideg ahogy minden porcikámat eléri a víz.
Kinyitom a szemem és elém tárul a csodálatos víz allatti világ. Az én világom, melyet már oly sokszor láttam, de minden alkalommal tud mutatni valami még érdekesebbet és szebbet. Rengeteg hal úszkál körülöttem. Kisebbek és nagyobbak. Egyedül és rajban úszók. Kicsit lejebb úszom. Érzem ahogy egyre mélyebbre haladva a nyomás is egyre nő. Kifújok egy kis levegőt. A buborékok leperegve az arcomon és kezemen sebesen felhúznak a felszínre. Szétnézek kagylók és rákok után kutatva. Egyre lejebb megyek míg nem elérem az alját.
Felszedem a kagylókat, és gyors tempóban úszok a felszínre mielőtt még teljesen elfogyna a levegőm.

Már 6 éves korom óta csinálom ezt.
Akkor hozott ki apa először kagylókat szedni. Hálás vagyok neki hogy ilyen hamar elkezdette velem mert azóta nagyon sokat fejlődtem. Elég sokáig bírom már a víz alatt hogy több kagylót is összeszedjek. Kár hogy apa már nem lehet itt velem hogy eggyütt ússzunk. Mint régen. Ha nem hozott volna ki akkor nagymama és én már biztos éhen haltunk volna.

Egész délelőtt a parton voltam mint szinte minden nap,de megérte. Meg lett minden amit mára kértek az étteremben. Ötven kagyló, harmincöt rák, öt nagyobb polip és húsz gyönyörű pikkejes halacska. Megfogtam a hűtőzsákot amit az étteremtől kaptam és elindultam a már megszáradt fürdő gatyámban és egy trikóban. Az út a parttól az étteremig nem túl hosszú szóval nem lehetett több negyed egynél mikor odaértem.

- Megjöttem! - Szóltam be Jinnek az étterem tulajdonosnak és egyben jó barátomnak ahogy beértem.
- Látom ma is tele van a táskád! - mosolygott rám ahogy leraktam a pultra telerakott batyumat.
- Te profi vagy kölyök, bárcsak mindegyik alkalmazottam ilyen lenne! - Bökött vállba.
-Hé! Attól még hogy kissebb vagyok és négy év van köztünk nem leszek kölyök! - Szóltam vissza.
- De felnőtt se vagy még, nem töltötted be a tizennyolcat. - Kuncogott.
- Aiishh, már csak fél év hyung. - Tettem keresztbe kezeim és néztem rá kissé mérgesen.
- Jólvan, jólvan te győztél! - adta fel végül mire újra felderült az arcom.
- Na de mostmár itt az ideje hogy oda adjam a fizettséged nem gondolog? - Kérdezte mire én rábólintottam.
Ki szaladt a konyhába gondolom megkeresni a pénzt így volt időm körülnézni kicsit. Nem volt nagy zsúfoltság az étteremben csak pár asztalnál ültek. Meg kell mondjam ennek az étteremnek tényleg megvan a hangulata napközben is. Esti műszakokban szoktam dolgozni és olyankor nagyon szépen ki van világítva de így sem rossz. Díszítés képp fel van aggatva pár halászháló két oldalt, a pultnál pedig egy hajó kormány. Szinte minden fából van a székeken a párnák és a terítők az asztalon is a kék és fehér szín konbinációban ponpáznak. Néhol egy két kék virág is. Jin nagyon jó atmoszférát varázsolt ennek a helynek, örülök hogy ezen a kis szigeten is akadnak ilyen jó helyek.

- Áh itt is van. - jött vissza barátom két teli kézzel.
- Mamádnak vidd ezt. - nyomott a kezembe két dobozt és mutatott a felsőre.
- A kedvencét csináltam. És persze rólad sem feledkeztem meg Jiminie. - Mutatott a másik dobozra egy nevetségesen nagy mosollyal a fején. A másik kezembe pedig belenyomta a pénzt.
- Köszönöm hyung! - hajoltam meg illedelmesen előtte, majd elraktam a pénzt.
- Én köszönöm, de akkor jössz ma este dolgozni? - kérdezte.
- Igen, jönnék hogyha megengeded. - mondtam reménykedve.
- Jöhetsz de mostmár mennyél mert kihűl a kajátok! És üzend mamádnak hogy üdvözlöm! - lökött ki az ajtón.
- Micsoda egy bolond! - kuncogtam miközben elkezdtem szedni a lábam hazafelé.

Útköznen lábamat kémleltem a forró süppedő homokban amikor meghallottam valamit és felnéztem.
A házunk ellőtt nagy tömeg állt akik valamit nagyon néztek. Megijedtem hogy mivan ha a nagymamával történt valami, de még mielőtt futni kezdtem volna megláttam a nagy jacht-ot a vízen.

- URAM ATYÁM!

Remélem eddig tetszik a történet. Lehet írni véleményeket és kijavítani ha valamit rosszul írtam, de remélem hogy a végeredmény nem lett pocsék. Ez az első könyvem úgyhogy csak reménykedek hogy valaki elolvassa 😆