Egy hosszú nap [Bakugou Katsuki x Reader]

Egy „bunkó" hörcsög

Éppen hogy csak kiértem a büféből, már egyből ámrontott Mina izgatottan. Nekem még teli volt a szám kajával, így ő belekezdett mondanivalójába. -Te. Én. Elmenni. Többiekkel. Bulira!

- Milyen bulira? - nyögtem ki végül mikorra sikerült lenyelnem a torkomra akadt falatot.

- Hogy milyen? Tudod olyan táncos, ahol mindenki táncol - mosolygott a rózsaszínke. - És mindenki ott lesz.

- De tudod hogy nem szeretek mások előtt táncolni -mondtam. - És ha én táncolni kezdek mindenki elhagyja a bulit. - ezt már magamban mondtam.

- Ne hülyéskedj! Muszáj jól éreznünk magunkat! - hallottam a hangjában az anyai ösztönöket. - És tudtommal a fiúk fel fognak minket kérni táncra - csillantak meg szemei. Miiiiivan?! 

- Az összesen végig megyünk?! - a lány bólintott.

- Mindenki megtáncoltat minket aki csak ott lesz. 

- Én kihagyom. 

- NEM! -visított rám a lány mire megszeppentem.Meg fogok halni és nem Mina-tól. Nem kérhetnek fel táncolni...

Becsengettek így elindultunk vissza a terembe. Lehuppantam a helyemre és gondolkozni kezdtem.  A padom mellett elhaladt Bakugou és indok nélkül ráköpött a padomra. Felidegesítettem magam majd kiraktam elé a lábam. A srác majdnem orraesett. Hozzámfordult majd rámvicsorgott. Mintha azt hinné megijeszt ezzel. Szánalmas. Unott fejjel ránéztem.

- Azt hitted kigáncsolhatsz Liba? -emelte meg a hangját.

- És ha igen?

- Pépessé verem azt a "gyönyörű" arcodat!

- Te voltál olyan idióta hogy nem figyeltél a lábad elé, így simán megcsókoltad volna a padlót.

- Te csak ne hívj idiótának, ... Idióta!

A sensei, Mr. Aizawa szedett szét minket. - A civakodást fejezzétek be. Most!

Azzal Bakugou lehuppant a helyére én meg a nyálcseppét távolítottam el a padomról s hátrafordulva Mineta-ba töröltem. Igen Mineta előtt és Midoriya mögött ülök. Nem rossz hely, hisz Mineta nem száll rám pontosan azért mert a legutóbb annyira bevertem a képét hogy összepisilte magát. Vicces volt. 

Suli után még ott maradtam. Mikor indultam volna Bakugou-val találtam szembe magam. 

- Te még itt vagy Liba? - krákogott rám.

- És te?

- Miért foglalkoznál velem?

- És te velem?!

- Ch... -morgott rám majd mélyen a szemembe nézett. Soha nem csinált még ilyet. Nagyon fura volt. Nem harag volt a szemében inkább nyugodság, de tudtam hogy egy rossz szó és ez a nyugodt tekintet elszáll.

- Válaszolj nekem őszintén... Eljönnél velem abba a kibaszott bálba?- nagyon megdöbbentem.

- Per-Persze miért is ne. - nyögtem ki egyből, gondolkozás nélkül. Persze hogy ki nem hagynám ha itt az alkalom!

HELLO MINDENKIIII ennek most ittene lenne vége ezt most gyors kirakom nektek és megállmodom a kövi részt :3 Remélem tetszett, ha bármi van amin szerinted változtatnék akkor nyugodtan írd le kommentbe, elolvasom, megfogadom és megköszönöm hogy elmondtad.

A további szépnapot, byeeee~