Egy hosszú nap [Bakugou Katsuki x Reader]

Katsuki és az undorító viselkedése

Mikor ismételten elérkezett a hétvége, és most Midoriya hívott el mozizni olyan barátaiasan.

Mikor elindultam és találkoztam feltűnt egy alak aki felénk közeledett. Ki más lett volna ha nem a féleszű, öntelt, "menő" Katsuki Bakugou... Aki megint idegbeteg.

Megfogtam Izuku kezét és magam mögé húztam mivel nem akarom hogy megsérüljön.

- OI DEKU! MI A FASZT KERESTEK TI, ITT, EGYÜTT? - morgott és ordította le a mögöttem álló fiút, átnézve rajtam.

Kezemmel elkezdtem hátrafele tolni vagyis legalább utalást tenni arra hogy benne van az auránkba. - Ide figyelj te kis hisztis. Én most elmegyek IZUKU-VAL moziba, és SEMMI nem fog megakadályozni hogy jól érezzem, illetve jól érezzük magunkat, és nem bírom már hogy folyamatosan ordítozol olyanokkal akik csak a környezetetben vannak, ha éppenhogy rádnéznek egyből felkapod a vizet, mert neked nem tetszik valami -

- Te velem ne beszélj így! - szakított félbe.

- Azt hiszed te vagy az a személy akinek mindig ugranom kell ha kér valamit, mint egy kis kurva! Elegem van hogy mindig megmondod mindenkinek hogy ássa el magát mert neked úgy tetszik! Öntelt vagy, idióta, beképzet, hangos, néha már idegesítő is és utálatos!!! - azzal sarkonfordultam és megfogtam megszeppent Izuku kezét és elindultam.

Most nem próbált meg robbantgatni, nem ordított utánnunk, nem akarta kinyírni Izuku-kun-t... Nem is érdekelt.

°Film után°

Remekül éreztem magam, főleg hogy nem volt a sarkamban Kacchan. Felszabadultnak éreztem magam, annyira jó levegőt kapni. Nem kaptam üzeneteket sem ami meglepő,  hisz azt hittem hogy Bakugou jól elhord mindennek üzenetben. Nem is próbált felhívni... Fura.

Lehet el kéne mennem hozzá... Kicsit bűntudatom van miatta...

Elindultam hát a Bakugou házhoz és mire odaértem többször is végigondoltam az életem.

Ismét rávettem magam hogy bekopogjak az ajtón amit egyből kinyitott Mitsuki.

- Szervusz [Név]-san - mosolygot.

- Üdv Mitsuki-san, beszélhetnék Katsuki-val?

- Persze édesem, kerülj beljebb- azzal elállt az útból. - Fent van a szobájába.

- Köszönöm. - bentebb mentem és levettem a cipő és elindultam Bakugou szobájába. Azt se tudom mit mondjak neki...

Hát.. Nincs visszaút. Nem mintha el akartam volna menni. Bekopogtam, nem akartam rányitni... Vagyis... Nem akarom megtudni mit csinál bent...

Morgást hallottam ami szerintem azt jelentette hogy bemehetek. Az ágyán feküdt és bámulta a plafont.

- Mit akarsz?...-morogta.

- Bocsánatot akartam kérni... Nem lett volna szabad olyanokat mondanom neked... Csak annyira ideges voltam mert nem hagysz kicsit egyedül lennem.

- Én bocs... - értetlenül pislogtam rá mikor felült az ágyán és rámnézett. - Bocs hogy túlreagálom a dolgokat.

Oda mentem hozzá és leültem mellé.

- Mi lenne ha ma itt aludnék, nállad? - mosolyogtam rá.

- Ch... Nekem tökmindegy... - morgott rám, majd lenyomott az ágyra. Azt tegyük hozzá hogy egy rövidnadrág és egy trikó volt rajta amivel őrületbe hoz.

- K-Kacchan?....

- Ne hívj így... - morgott.

- Oooohhh Kacchan~ - hülyéskedtem neki. Erre kaptam egy párnát az arcomba.

Mikro elment zuhanyozni a sünfejű, felvettem az egyik pólóját, még be is bujtam a szekrényébe ahol a ruhái vannak. Találtam mindent ami Bakugou illatú.

Kotorásztam a ruhái között mikoris kezembe akadt az egyik alsónadrágja. (*´﹀'*) hát... Úgy döntöttem felveszem mármint felpróbálom, amúgy se volt rajtam még boxer. (Írói megjegyzés: fiúk is olvassák ezt? XD Ha igen akkor bocsi mindenkitől xD)  Mindent ki kell próbálni... Nem?

Mivel egyedül voltam simán ledoptam magamról a fehérneműmet, és már fel is kaptam a boxert. Fentebb húztam a pólót hisz combom közepéig ér és nem láttam semmit a tükörben. Nem is rossz. Pont passzol az alakomhoz. Hm...

Ahogy nézegettem magam a tükörbe, belépett a szobába Bakugou. Először csak a fehérneműm és a ruhámat vette észre amit az ágyára raktam aztán a szekrényét ami tárva nyitva volt, utánna engem.

- OI! Mit csinál-.... Az az én alsóm?! - kínosan nevetgéltem egy jódarabig aztán megindult felém. Ilyedten hátrálam. Féltem hogy mi fog történni...

Baku egyre közelebb jött hozzám... Nekem egyre jobban vert a szívem.

Megállt előttem... És... Megpuszilta a homlokom?...

-Time skip xD-

Olyan csodálatos érzés Baku mellett aludni. Mintha a mennyekbe járnék.

---------
Nyaggattatok, megírtam. XD

Új rész, remélem tetszik, nem tudom hogy lesz-e még ihletem, ha lesz írok ha nem akkor nem TvT

Byeeeee~ addig is