Bexi fanfiction - Újra

Az eljegyzés

*Idő ugrás: 5 évvel később*

5 év telt el azóta, hogy megcsináltattuk azt a tetkót. Utána elkezdtem a zongorára koncentrálni, és végül letettem a vizsgát. De rájöttem, hogy a zongorázás mégsem olyan, mint a dalszerzés, az éneklés, vagy a saját dalaim elgitározása, egyszóval hiányzott Bexi az életemből. Tehát úgydöntöttem idén, hogy visszatérek Bexiként, nem Budai Rebekaként. A visszatérésemet pedig hol lehetne a legjobban bejelenteni? Hát persze,hogy a Pop/rock sztár leszek színpadán! Márk még mindig zsűri, én pedig még mindig együtt vagyok vele, így könnyedén eltudta intézni. Az internetre kiraktam egy képet, alatta egy rövid szöveggel, miszerint visszatérek, Bexiként. Másnapra az összes újság tele volt ezzel, az internetről nem is beszélve! Mindannyian a Körte Records irodájában álltunk, mivel megbeszélés lett volna, de Körte telefonja állandóan csörgött, hogy tényleg igaz-e, hogy visszatérek, ő pedig mindig válaszolt rá, hogy igaz.
- Gyerek, ez egyszerűen elviselhetetlen!- szólalt meg Körte, miután elege lett, és kikapcsolta a telefonját.
- Tudom Körte, de nem tudok tenni ellene. Az embereknek csak meg kell tudniuk, hogy visszatérek. Nem lehet elkapkodni, hogy egyszercsak beszambázzak!- sóhajtottam. Márk mögöttem állt, majd megszólalt.
- Mi lenne, ha a Pop/rock sztár leszek! szombati előladásában térnél vissza?- nézett ránk. Körte arca megenyhült, majd elgondolkozott.
-Nem is rossz ötlet- gondolkodott- Jól van, legyen. De Márk, kell segítened a gyereket beszervezni sztárfellépőnek!Márk bólintott, majd elindult, mivel a próbák már kezdődnek ilyenkor, neki pedig be kell járnia megnézni ezeket. Megbeszéltük, hogy este meg kell ünnepelnünk a visszatérésemet, Bogyó, Pepe és Puding örömére. Márknak írtam egy üzenetet, hogy oda jöjjön majd, és ne haza menjen. Miután megbeszéltünk mindent, elindultam haza. Márkkal vettünk közösen egy lakást úgy egy éve, szóval jelenleg ott lakunk. Otthon előszedtem a gitáromat, és elkezdtem rajta játszani. Már nem is tudom, hogy mit, csak játszottam. Miután játszottam, úgy éreztem ideje elkezdeni készülni. Fogtam a telefonomat, és felhívtam a húgomat.
- Szia Lili! Ma a csapat elmegy bulizni, van kedved jönni?- kérdeztem.
- Persze, hogy van!- mondta.
- Akkor érted megyek negyven perc múlva, addig készülj el!
- Rendben. Szia Beki!- köszönt el, majd lerakta a telefont. Gyorsan felvettem egy szebb ruhát, tettem fel egy kis sminket, majd a kocsikulcsot felkaptam és elindultam. Ebben az öt évben jogosítványom is lett, mivel anyuékhoz nem akartam mindig taxival menni, vagy ha Márk nem érne rá és el kell jutnom valahova, ezért még tavaly leraktam a vizsgát. Bepattantam a kocsiba, és elindultam. Amikor odaértem Lili már a kapuban állt, egy nagyon szép ruhában. Beszállt mellém, én pedig beindítottam a kocsit.
- Lili, beírnád a GPS-be az étterem címét?- kérdeztem a húgomtól.
- Persze!- válaszolta, majd a címet amit lediktáltam beírta a GPS-be.

- Na és milyen a gimi?- pillantottam fél szemmel a húgomra, miközben már félúton voltunk.
- Nagyon jó, szuper az osztály, mint mindig- mosolygott rám. Lili most lett tizedikes egy baromi jó gimnáziumban. Persze nem lepődtem meg, mikor felvették, mert mindenki tudja, hogy milyen agya van ennek a lánynak. Lili nagyon sokat változott az elmúlt időszakban. Megnőtt, az alakja megnőiesedett, barna haja a derekát csapdosta, hosszú szempillája alól az őzike tekintete pedig mindenki arcára mosolyt csalt. A jelleme talán az, ami nem változott semmit az évek során. Ugyanolyan vidám és egyben nagyon felelősségteljes lány, mint volt. Kívülről végignézni a húgod felnövéset eléggé furcsa érzés, a múltkor még csak kislány volt... Mi Márkkal és a többiekkel csak tapasztalatot szereztünk az öt év során, Lili pedig egészen másmilyen lett. Párszor, amikor tudatosult bennem, hogy 2 év, és nagykorú lesz a húgom, akkor a takaróba bújva, Nutellával, a legjobb barátommal és a fantasztikus, igazi barátommal néztünk sírós filmeket. A jelenetet elképzelve lehet, hogy most nagyon nevettek, viszont meg kell védenem Márkot, ő csak miattam csinált ilyen programokat. Bár a Titanicot mintha egy kicsit élvezte volna...
- Szuper, és mi van a fiúkkal?- nevettem fel szórakozva.
- Hát, tudod van a Roli...- pirult el teljesen.
- Nyugi, nem faggatlak, de azért majd elszeretnék beszélgetni ezzel a Roli gyerekkel- mosolyogtam a zavartságát látva.
- Mindenképp- kuncogott fel Lili, tudva, hogy viccelek. Vagy nem...
Jó, nyugalom, nem fogom megfenyegetni azt a fiút aki ellopta a húgom szívét. De azért szívesen megismerném....