Márk már két hónapja megkérte a kezemet. Azóta állandóan a mindenféle dolgokat intézek az esküvőre. Evelinnel és Daniellával voltunk ruhát venni, tortáért, segítettek nekem helyszínt foglalni. Bogyóék lerendezték a kaját, de természetesen Körte felügyeletével, mert ha rajtuk múlt volna, akkor csak piát szolgáltak volna fel, még több piával. Ja és piához adtak volna rumos csokit. Úgyhogy inkább megkértem Körtét, hogy felügyelje azt a három idiótát.
A héten mentünk koszorúslány ruhát nézni Evelinnek, Daniellának és Lilinek. Mind a hárman a kék színt mondták, de én kikötöttem, hogy csak sötét kék lehet.
Végül gyönyörű ruhát választottak. Sötét kék, térdig érő ruha, de hátul leér egészen a bokájukig. A derekuknál egy ezüst öv van, ami összeszorítja az egész ruhát, V dekoltázs, de nagyon szolid, és nem mutat sokat. Tekintve, hogy a háromból kettőnek barátja van, a harmadik pedig még kiskorú, ezért csak ilyen szolid dekoltázsú ruha jöhetett szóba.Már ezen a héten elkezdtem tervezni, hogy milyen hajat csinálhatnék. Gondolkodtam feltűzöttben, kontyban, meg fonatban is, de a végső döntésem a kiengedett haj, behullámosítva, és apró virágokat fogok beletűzni. A koszorúslányok maguknak döntik el. A körmömet anyu csinálta - aki egyébként a tanúm lesz - és a körmeimet befestette fehérre, kivéve a gyűrűsujjaimat, mert azokra ezüst színt kent fel.
És miután ezeken végre túlestünk, ezután tudatosult bennem, hogy pár nap múlva összekötöm az életemet Márkéval, és innentől kezdve nem szakíthatunk csak úgy. Ahogy egyre közeledett az időpont, úgy lettem én is egyre steresszesebb. Állandóan a "Mi lesz, ha...?" kérdések jártak a fejemben. Néha azt kérdezgettem magamtól, hogy mi lesz, ha Márk ott hagy az oltárnál, vagy mi lesz, ha a vendégek unatkozni fognak, és még meg annyi "Mi lesz, ha...?".
Viszont ezen a reggelen korán már fent voltam, túl voltam két kávén, elindítottam egy mosást, és már futó cuccban álltam, készen arra, hogy elmenjek futni egyet a környéken. Kiléptem az utcára, és a fülhallgatómat behelyezve elindultam jobbra. Befordultam balra, utána jobbra és így tovább. Fél óra múlva értem haza, de Márk még mindig aludt, úgyhogy lezuhanyoztam és utána elkezdtem reggelit készíteni, amit tálcára raktam és úgy vittem be Márknak.
- Jó reggelt!- adtam egy puszit az arcára. Válaszul csak morgott egyet- Hoztam reggelit- erre kipattant a szeme. Férfiak...
- Reggelt Beka. Mi a reggeli?- érdeklődött, miközben felült.
- Rántotta, zöldségek és kenyér- toltam elé a tálcát. Adott egy puszit, majd rögtön neki állt a kaja belapátolásának. Röhögve figyeltem.
- Finom?- kérdeztem. Nem válaszolt, csak bólogatott-Oké, akkor én most megyek. El kell intéznem pár dolgot- felálltam az ágyról és elindultam a konyhába, összepakolni a koszos edényeket, amiket utána beraktam a mosogatógépbe.Ezután elmentem az esküvő helyszínét még egyszer megnézni, és megpróbáltam odaképzelni a díszítést. Mikor láttam, hogy egy pár izgatottan közelít erre, úgy döntöttem, hogy most már ideje indulnom. Fél órán belül oda kellett érnem Körtéékhez, mert most én vállaltam, hogy figyelek a gyerekekre (természetesen Aszádékat is beleértve). Már éppen csöngettem volna, amikor Puding jelent meg előttem. Lila hajjal. Meg szemöldökkel. Rózsaszín pólóban és szoknyában. Tiarával a fején. Még mielőtt elkezdhettem volna röhögni a kinézetén szúrósan tekintett rám.
- Üdvözlöm Puding hercegnő!- a köszönésemre két kisgyerek elkezdett kacagni. Olyan aranyosak! Röhögést és trappolásokat hallottam.
- Beki!!!- Alma és Henry csapódott a lábamnak.
- Képzeld Beki, Henry-vel beöltöztettük Pudingot hercegnőnek!- mondta Alma.
- És Bogyó, meg Pepe még adott nekünk festéket, hogy színes legyen a haja- egészítette ki a történetet Henry.
YOU ARE READING
Bexi fanfiction - Újra
FanfictionTe tudod mi történt Bekával és Márkkal az Egyszer után? Nos mondhatsz bármit, ezt senki sem tudja pontosan. De ha van egy kis időd, és elolvasod ezt a sztorit, megismerheted a mi verziónkat. Megismerkedhetsz a 16 éves Nagy Míra Reginával és a Nagy c...