Néha utálom az emberek közelségét, senkivel nem beszélnék egész nap, ha lehetne, mindig a fülemben van a fülhallgató, elhúzódok egy eldugott helyre, ha megoldható.
Máskor viszont kívánom a társaságot, az lenne a legjobb, ha egész nap beszélgethetnék, nem érdekes, miről, csak beszélgessek, a legjobb az lenne, ha mindig, ha lehetőség van rá, valaki megölelne, jó hosszan, szorosan.
A kettő között nincs átmenet, vagy ez, vagy az.
YOU ARE READING
Gondolatviharok
RandomAgyam minden gondolata, amik teljesen random ugranak be, talán értelmük sincs, de tele vannak érzelemmel, minden soruk én vagyok, ami ritka