A távolból a sosem alvó város zaját hallgatom...
Gyere ki!Ajkunk összeér a balkonon.
Ölelj át még egyszer,mintha ez lenne az utolsó alkalom,
Örökké tied leszek,fogadom.
Az őszi szellő végig simít meztelen vállamon...
Ne menj el! Én ezt még nem akarom.
Feküdj mellém most megszűnik minden fájdalom,
Egyedül csak a háborút várhatom.
Nevetésedre libabőr fut végig az egész hátamon...
Maradj még!Bár tőled ezt nem várhatom.
A csókom íze mindig ott lesz az ajkadon,
Már csak a bejárati ajtó csapódását hallhatom.
Fájó a fekete csend én meg benne fuldoklom...
Gyere vissza!De nem fogsz,ezt jól tudom.
A távolba meredve a vörös borom kortyolom,
Remélem örökre az emlékedbe véstem a mosolyom.
-2019.09.22.
