A Roxfortot már ismered!
De mi van a világ más varázslóiskoláival?
Ez nem egy összefüggő történet, hanem egy ismertető Észak Amerika legkiemelkedőbb mágusiskolájáról, élvezhető formában.
Saját elképzeléseim alapján bemutatom a 21. századi modern I...
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
A varázspálca európai találmány, így készítésének tudománya és használata, csak később terjedt el Amerikában, és szigorúbb törvények vonatkoztak rá, mint az ős hazában.
Pálcakészítők a 17. században Isolt Sayre és James Steward: A házaspár nem a csak az Ilvermorny alapítóiként ismeretesek, hanem elismert pálcakészítőkként is beírták magukat Észak-Amerika történelmébe. Életük során több száz pálcát készítettek, melyek kiválóan szolgáltak számos híres varázslót és boszorkányt. Isolt a pálcamagok begyűjtéséért volt felelős, James pedig a pálcafa megmunkálásában jeleskedett. Főként vampuszmacska szőrét, a polipsárkány szívizomhúrját és a nyúltilop agancsát alkalmazták, szarvaskígyó szarv-szilánkot csak a fogadott fiaik esetében használtak.
Pálcakészítők az 1920 -as években Shikoba Wolfe, a csaktó törzs mágusa, aki faragott pálcáit viharmadár farktollával töltötte meg. Johannes Jonker mugli származású pálcakészítő gyöngyberakásos pálcáival lett híres, melynek magja vampuszmacska szőr volt. Thiago Quintana szokatlanul hosszú pálcákat készített, melyben a Fehér-folyó szörnyének egy-egy tüskéje rejtőzött. A new orleans-i Violetta Beauvois galagonyapálcái rugaru szőrt tartalmaztak, ami egy mocsári kutyaszörny, s éppen ezért e pálcák jobban vonzódnak a sötét mágiához. Legalábbis ez a tévhit terjengett a köztudatban.
Pálcakészítők a 21. században (általam kreált karakterek)
* A kanadai, Edmonton városban élő Benwark nővérek mára igen szép hírnevet harcoltak ki maguknak a pálcakészítők között, holott első üzletüket mindössze tizenkilenc évvel ezelőtt, 2000 - ben nyitották meg. Sikerüket a remek pálcáik mellett a jól felépített marketingjüknek is köszönhetik, ami meglehetősen szokatlan üzleti húzásnak, minősült a varázsvilágban. Emily Frewen és Sophie Horan mindketten az Ilvermorny növendékei voltak, kapcsolatuk mégis férjeik, a Benwark fivérek által mélyült el. A két fiatal sógornőben egy őszi délután fogalmazódott meg a nagy ötlet. Sophie máguszoológusként dolgozott, így meglehetősen járatos volt a különböző lények varázsképességeiben. Emily a Kanadai Varázshírmondó magnix rovatának egyik állandó szerkesztőjeként dolgozott, de sohasem volt igazán elégedett a munkájával, ellenben a pálcakészítés annál jobban érdekelte. Végül négy és fél év tanulás és kísérletezés után piacra dobták újdonsült pálcáikat.
A fehér tölgy - és nyár, valamint a nyír fák mellett tették le a voksukat. Magnak a Saskatchevon folyóban élő tükörhal uszonyát, a bújdokrém szőrét, valamint véla hajat használnak, de utóbbit ritkábban. A varázseszközök hossza általában 12 és 14 hüvelyk között van. Fontos ismertető jel, hogy minden egyes Benwark pálca a fehér árnyalataiban pompázik, díszítésnek zafírt, kék topázt és akvamarint használnak. Célközönségük a fiatal, stílusos boszorkányok. Újdonsült pálcáikról katalógusokból, és szórólapokból tájékozódhat a nagyközönség.
* Jonker család: Johannes Jonker mugliszületésű pálcakészítő üzlete mára igazi családi vállalkozássá nőtte ki magát, szép kis aranyat hajtva ezzel a közös kasszára. A céget jelenleg Johannes unokája, Rosalie Jonker vezeti, akinek sikerült Európában is hírnevet szerezni, Németországban és Dániában nyitottak üzletet. A pálcák fáin és magján semmit sem változtattak, ugyan úgy vampuszmacska szőrt alkalmaznak.
* Ralph Akecheta már fiatalon is nagy hírnevet szerzett magának, hisz már hatod éves korában párbaj bajnokságot nyert, de tény, hogy végül pálcái által vált egész Észak-Amerikában ismerté. Ralph az Ilvermorny alapítóinak tudományát elevenítette fel. Pálcái vampuszmacska szőrt, polipsárkány szívizomhúrt és nyúltilop agancsot rejtenek, és ezeket kizárólag Észak-Amerikában őshonos fák zárják körbe. Például Arizónai ciprus, Kanadai fanyarka, Rózsás akác, Santa Lucia - hegységi jegenyefenyő stb. A pálcák különlegessége még, hogy mívesen faragottak, és mindegyiken található egy - egy bölcsesség vagy jókívánság indián nyelven.
* Rafael Rey Casillas Iniesta - egy Argentin származású varázsló, tanulmányait a Castelobruxoban végezte el. Húsz évesen Floridába költözött és Leon megyében telepedett le. Édesapja is pálcakészítéssel foglalkozott, de nem volt igazi tehetség. Fia ellenben hamar ráérzett e tudományterületre, és az elismerés nem váratott sokáig magára. Főnix és dirikól tollat használ, fának pedig mahagónit, paradiót, és kapokfát.
*A Sutton házaspárt Észak-Amerika legdrágább pálcakészítőiként tartják számon. Az alaszkai származású Lilian és a Vancouverben élő Rhian Sutton még az Ilvermonryban ismerkedtek meg, és már hetedévesként össze házasodtak. Kiemelkedő képességű diákok voltak, minden tanár nagy jövőt jósolt a párocskának. Annál nagyobb volt a megrökönyödés, amikor a házaspárt együttesen idézte be a Kanadai Mágiaügyi Minisztérium és a MACUSA, mágiával való visszaélés gyanújával. A pár ugyanis Las Vegasban póker játszmákkal kereste a dollár milliókat. A két Kormány érthető okokból legilimenciára gyanakodott, de a végén nem tudták bizonyítani, így a párt felmentették. Bár sokan suttogták, hogy valójában nagy összegek cseréltek gazdát. A házaspár a botrány után eltűnt egy időre, majd pár évvel később különlegesen erős, de az átlag boszorkányok és varázslók számára megfizethetetlen pálcákkal rukkoltak elő. Drága és különleges pálcafákat használnak a világ minden tájáról, pálcamagjaik pedig kivételesen erős és veszélyes varázslényektől származnak. A leggyakoribbak a sárkány és szarvaskígyó szarv szilánkok, de használnak kiméra és szfinx szőrt valamint rúnakígyó fogat is. Megrendelőik gazdag varázslódinasztiák tagjai. Mondják, hogy egyikük, ha nem mindkettőjük párszaszájú, de ezt a felvetést a család sosem erősítette meg.
